Seres Anita: Egy műemlék jellegű épület – A tiszaföldvári Református templom elemzése (Tiszaföldvár, 1990) / 0642-1996

£ kis belső tér talán leghangulatosabb része a templomnak. Középső sorban lévő oszloppillérjei, a legyezőszerüen szétterülő boltozat ivei, a szinte szabályos félgömböt formázó kupolái a középkori román stilusu templomok sejtelmes, félhomályos világát idézik. A torony felőli oldalon a pillérsorokból a fal felőliek beépültek a falba, s itt már csak álpillérként funkcionálnak. A templom álmennyezetét eredetileg festett kazetták díszítették.Ezek most fehér színűek.(Talán ugyanilyenek vannak a homoki református egyház klstemplomának mennyezetén.) A templom geometriai középpontjában a kazettákra felerősítve virágfüzérben nyolc felé sugarasodó nyil áramlik szét egy galamb testéből, melynek feje a főbejárat felé mutat. A templom kegytárgya két régi kehely 1745- és löo3-ból-r A tiszaföldvári Református T

emplom 1988-ban ünnepelte fennállásának 2oo. évfordulóját.Ebből az alkalomból hálaadó istentiszteletet tartottak.A jegyzőkönyvek tanulsága szerint a megemlékezők nagy megnyugvással szóltak arról, hogy a megélénkülő hitélettel a református egyház temploma újra betöltheti eredeti funkcióját. Eliemző munkám végeztével megpróbálom röviden megfogalmazni a templomról, építészeti stílusáról azt, ami a részletek leirása után körvonalazódott bennem.