Buschmann Ferenc: Lepkegyűjtés a Jászságban / 0641-1996

8 fejlődésében,amelynek legnagyobb része a Mátra lábához támaszkodó, és a Tisza felé egyenletesen lejtő, szinte egységes lösztábla volt, nagyon jelentős változások következtek be. Az északkelet-alföldi részekkel egyidejűleg /Szatmár-beregi sik* ság, Bodrog és Hétköz/ a Zagyva-medence is többször megsüllyedt. Ezek a süllyedés-sorozatok vonzották fokozatosan mai helyére a Tiszát , valamint a többi észak-alföldi folyót,és az egészen Tiszaalpárig kalandozó Zagyvát is szinte derékba vágva, futását közel negyedével rövidítették meg. A lapos tál, illetve teknő alakú medence a Jászberény-Jászapáti közti harpadásig egyenletesen lejt, de ettől kezdve az egészen Szolnokig húzódó mélyvonalában már alig van esése. A csakély lejtősödésü területről az itt összeszaladt vizeket a Zagyva csak tekervényes kanyaulatokkal,nagy területeket elmocsarasitva,igen nehezen tudta kivezetni a Tiszához. A felsőpliocéntól az ujpleisztocén végéig épitett hordalék és lösztakaróba ,az óholocéni süllyedések következtében megváltozott lefolyásviszonyok miatt a Zagyva és mellékfolyói ismét bevágódva áttelepít ették, telehintve az alluviumot ujholocéni morotváikkal. A vízjárta lösz vályogosodása,a mélyedésekbe löszös iszap,folyóhomokos agyagrakódás során meglehetősen egységes,szerkezetes,csernozjom-szerü fekete felszíni talajtakaró képződött. Tehát a medence peremein a száraztérszini löszm a terület belsejében fokozatosan agyagos,majd iszapos térszíni löszben folytatódik,de a nyugat-délnyugati részét a * Tápióságból mélyen benyomult futóhomok tömegek borítják be

t Végül a Zagyva óholocéni teraszára áttelepített mocsári üledékes löszanyag borul,nagy foltokon elszikesedve,szolonyec tipusu szikesekkel,melyek a társadalom tájformáló és átalakító tevékenysége következtében /szabályozás,lecsapolás/ tovább növekedett.