Buschmann Ferenc: Lepkegyűjtés a Jászságban / 0641-1996

G rülményeiöől ered. Peremrészein vagyis a Mátra alján, vagy a Gödöllői dombvidék mentén azonban a faunakép nemcsaic fajokban, hanem az egyes fajok gyakorisága tekintetében is, minden bizonnyal más összetételű, mint a madence közepe-táján elterülő Jászberény határában. Az É-alföld eme nyugati részének az ősi löszgyepek szinte teljes eltűnése által szórványossá vált löszpusztai-lejtősztyeppi fajok helyét elfoglaló, de egyébként valószínűleg őshonos aralo-Kaspi szikespusztai, és a homokhoz főként miia?oklimatikusan ragaszkodó pontusi-psammofíl fajos: mellett /elsősorban gyakoriság tekintetében/ legjellegzetesebb komponensei az euroszibiriai, lőleg nedves élőhelyeket igénylő fajokból összetevődő lepkeállomány. Ez a térség tehát mind földrajz-felszini és vegetációs, mind pedig a nozzá Kapcsolódó lepketársulás szerint a Tisio-Crisicumi fauna tartományhoz tartozik. Befejezésül had ejtsek néhány szót a gyűjtési módszerek és eredményeiről, illetőleg a további feladatokról. A gyűjtésedet amatőrként, csak a szorosan behatárolható un. közigazgatásilag Jászberényhez tartozó területeden végeztem. 1973-t6± napjaiméig 658 nagylepkefajt sikerült gyüjtenem hazánkban mintegy 13OO ismeretes, tehát annak mintegy lele előforciul a környezetemben! A kimondottan ±aunisztxK:ai jellegű kutatásokat 1977-óta végzem, és az azóta eltelt időszak igazolta nem csak annak szükségességét, nanem azt is, mily éraejces összetételű, gazdag lepkefauna él itt. Az éjjeli gyüjtése^ex anol csak lenetséges elektromos a.elszereléssel, uiganygőz izzóknál végzem, anol nincs aramxorrás ott a petróleumgózlámpÉu teszik a legjobb szolgálatot. Kutatásaim véleményem szerint Jászberény természeti környezetének megismerésében csak a kezdő lépéseket jelentheti. Egyrészt mert