Buschmann Ferenc: Lepkegyűjtés a Jászságban / 0641-1996

27 4•/Meglehetősen érdekes a részarányuk a pontusi,psannriofil jellegű lepkefajoknak,elsősorban kis pédányszámuk miatt. Csupán egyes homoki habszegfükön felnövő bagolylepkék,továbbá az őszi földibagoly,és a nyárfa övesbagoly lepke nevezhető gyakoribbnak.Ennek magyarázata nyilvánvalóan abból ered,hogy a boreálisban, de méginkább a nedves Bükk I.fázisban megindult,majd a török hódoltság egyik eredményeként újból meglódult futóhomok területfoglalása térben és időben is sokkal fiatalabb mint a Duna-Tisza közti flóra és faunaövezetéé,melyet a prématricumi homokpusztai növényzet is csak részben tudott követni.Tehát ha a klimatikus környezet már meg is felelt volna,az elszaporodáshoz nem volt elegendő élelem.Nem hagyható figyelmen kivül továbbá az a körülmény sem,hogy az ős-Zagyva elhagyott egykori medeének árterén hátramaradt s egészen a közelmúltig fennállt hatalmas mocsártenger-maradványa is határt szabott e viszonylag xerotherm fajoknak a terjedésükben. Ezt csupán az ártéri jellegű növényzeten is megélni képesek tették meg.Mindezek figyelembevételével megállapítható,hogy az itt előkerült pontusi homoki fiajok inkább csak az utóbbi évtizedekben terjedtek el erre is szélesebb körben,minekutánna az akadályok részben.majd teljesen é megszüntek.ITagyobbmérvü elszaporodásukba^ viszont mostmár az emberi t evékenység a gátlója.Szen okokra vezethető vissza a homoki fübagoly,a homoki csuklyás és ezüstös csukLyásbagoly,a homoki zöldbagoly ,a fogasjegyű,liliom bagoly,az alföldi gyopárbagoly valamint a foltos medvelepke kevés példányszámú eddigi fogásának.A homokteiíLet fiatalságát támasztja alá továbbá a borókafenyő hiányaais. I Igen kevés és nagyon elszórtan található csupán,nem véletlen tehát, hogy az ezeken felnövő fajok még az előbb emiitett homoki fajoknál # * is ritkábbak.Főleg apró araszoló fajokról van szó. Emiitettem mát hogy a vegetáció némi emberi befolyásoltság kíséretében követte a homokot.Ide tartozik többek között az erdősá-