Kalóz Sándor: Tájak – Korok – Múzeumok: Tiszaföldvár látnivalói (1996) / 639-1996
€ A Martfüvei és Homokkal egyesitett Tiszaföldvár kedvező fekvésének és 7ooo lakosának köszönhetően 1886-han járási székhely lesz. A Pusztatenyő-Kun-I szentmárton vasút és a Szolnok-Iunszentmárton makadámút kiépitése bekapcsolja a települést az ország vérkeringésébe, É a kiegyezést követő évtizedek dinamikus fejlődésébe. Az 191o. évi adatok szerint a nagyközség 22119 kh-as határából közel 9ooo holdon?lo nagybirtokos gazdálkodik. Az elsősorban gabonát termelő nagybirtokok mellett a gyorsan bővülő szőlő - és gyümölcstermelés képes árutermelésre. A homoki részek "uj osztásai^/ : «1. ekkor már 8o7 holdon f teremtenek virágzó és sok cx<Ac hasznot ftirgté kultúrát a gazdák. A Tisza-szabályozás révén bővülő szántóterület rs és a szőlőterületeken alkalmazott részesművelési formák több száz feldaélküli családnak кххкяхх Irrint"-1- Jíefc biztos megélhetést. A lakosság legkülönbözőbb foglalkozású és társadalmi helyzetű csoportjai hozzák létre ekkoriban önmüvelő, szórakozásukat szervező testületeiket. Ezek közül különösen hagy érdemeket szerez a Függetlenségi és 48-as tör valamint az Ipartestület. Tevékenységük kiterjed a polgárok politikai xxxákKHgxKgáxxk arculatának formálására is. 11.