Bártai Gusztáv: A 100 esztendős tiszaföldvári evangélikus templom története (Tiszaföldvár, 1994) / 0637-1996
A követek viaszat^rve utjukról a presblt riuatban ekk'ppen száaolnak bet "felügyelő urunk s.Podmanlczky d'nos több oldilról megfontolván azant a*'ndékunknak idvöa voltat,azt nemcsak nam ellenz$sőt dicséretesnek és igen helyesnek találja s ép_ pan ezért részéről is a lehető segedelmezést addigi kegyessé. gén!l fogra Ígéri. Miért is odautsitja a gy lakazetat,hogy a legközelebbi téglaégető mesterrel érintkezésbe tegye mag?t é a a tégla égetés iránt legjobb bel't s*> szerint szerződjék Tele.' írre e presbitérium elhat rozza,hogy Lüke J'nos tiszakürti téglaégető mesternél megrendel loo.ooo db.tégl't éa azon felül annyit é 8 akkorra,amennyei és amikor a felállítandó templom részire szükséges laaz. A gyülekezet nagy felbuzdul-iss •egérinti a templomot sdom'nyoső Ipelszky Mihályt és 1ooo Ft., t adományoz kiz'rólsg a felépítendő templom céljára. nagy bizakod'ssal megindulnak - tervezgetések,azonban a forradalmi események majd a szabadságharc szomorú butfaa ujés az ezzel együtt j ró gazdasági é 8 politikai romlás késleltette a terv valdra váltás't. Az egyh'z pénzlnek egy része jvossuth-bankőkban volt, ez elvész.Haaonldképpen j mak az egyes hivek is.A fax* szabadság harc h borús cselkményei következtében leszegényedett és elértéklenedett p'nzébea legyengült nép nem gondolhatott a templomépítés nehéz feladatára. A forradalom nem múlt al nyomtalanul a földesúr falatt sem.Az uj térvények,a jobb gyfelszabadul s.a közös teherviselés uj helycet elé llitotta a földesurat is s ugy létszik anyagi ereje is megcsappant és érzülete is megváltozott. Bzt bizonyltja részben as az elkeseredett h*rc,amit a gyülekezet kénytelen folytatni a Báróval a nála lévő 1600 rt.-j ért,amiről azt jelenti egyik gyűlésen a lelkész,hogy lmnár 31 éve kamatot sem fizetett a báró és hs a 3?. év is anélkül múlik el,akkor az egész követeiémik elvész,mert az a b*ró tulajdon ba megy át. Szért kétszer is követséget k ldenek hozz*,hogy e tartozá s4t rendezze,de eredményre nem jutottak sót kemény rendreutasitásban részes ltek a követek,hpgy 'ily munkaidőben inkább dolgoznának,mintsem depit*ciibsn járnának" "maradt még neki - mondván - annyié,hogy ezt a tartós a~'t megfizesse" (égül is ügyvéd utján kmÁtxk peresités fenyegetésével tudjlk cssk követelésüket megkapni. A báró érzilet változására mutat az is,ho^ 1848 után többet a gy ilekezetben nem jelenik meg áőt még a templomszenteléa ünnepére sem jön el. A gyülekezet aajag ixkriyxataygyktxak és a hivek anyagi helyzete 1853.-ra megerősödik.Rendeződik akkorra n báróvsl folytatott k zdelem is.Megkap js r gyülekezet az 1600 it.-t és annak kamatait,valamint a még l8?5-ben ajándékozott 1oo. ezer db.tégHt.Mindezek alapj'n 1854.-re kimondja a gyülekezet a templom építés megkezdését , AZ 1853 december ?.. 'n megtartott közgyűlés jegyzőkönyve erről ezt irjai "A lelkész mint a tanácskozás elnöke előodván azt,miszerint sz egyháznak ügyei némely veszendőben volt pénzére nézve szerencsésen el lettek intézve és * p'nzek nagyobb része behajtva, a tégla Iránt biztos reménységünk lehet,hogy azt la megnyerhetjük,- ezen környilaényéknél fogva az egyh*s azon kedvező helyzetbe lépett,hogy a r most halasztás nélkül hozz* foghat a templom építéshez,miután mintegy 9ooo v rltó forintnyi tőkéje,25o.000 db.égetett téglája és közel 1oo köböl mesze m s készen van .Azért is sz egyh'z közös akarattal minden habozás nélkül kimondotta és elhatározta azt,hogy jövő 1854-ik évnek tavaszán hozzá fogand a templom építéshez." A templomépítés megkezdésének ilyen h*t'rosott eldöntése után tisztázni kellett a helyet,"melyen a templomot felépítik és az épitendő templom tervét is. A hely kérédése még 1841ben eldőlt,amikor as uj parőhlát építették.Akkor ugyanis a
