Bencéné Nagy Györgyi: A tiszaföldvári Polgári Társulati Alap jelentősége a település monográfiájának tükrében (Tiszaföldvár, 1995) / 0635-1996

- 5 Ezt igazolja a város közepén - a mai Sánc utcs helyén - keresztül húzódó sáncárok. Tudományos vizsgálatok szerint a ma már betemetett védőárkok minden bizonnyal a honfoglalás előtti időkből származnak. A mocsarakkal körülvett földmagaslat /földvár/ minden időben alkalmas volt a településre és védekezésre. Erre nézve a Zsigmond király korából származó feljegyzésekben is találtak utalást. Az áruforgalmat és a kereskedelmet ebben az időben országos mértékben akadályozták a belső vámok. Földvár is egyik vámszedő hely a Tisza mellett. c.) Tiszaföldvár a török dúlás és hódoltság korában Okleveleink a XV. század közepén 1467-ben tesznek a helységről első ízben említést. A község sorsa a mohácsi vész után egybefonódik JászNagykun-Szolnok megye történetével. A török hódoltság alatt a Szolnok várért folytatott versengések Tiszaföldvárt az örökös pusztítás hullámainak teszik ki. Szolnok hol Ferdinánd, hol János király birtoka. Szapolyai János halála után az 1548-as országgyűlésen Fráter György a védelem érdekében átengedi a megyét Ferdinánd királynak. Ekkor Heves megyéhez csatolják és Eger várának adózik; innen nyeri védelmét is. 1556-ban Földvári János és egy Ochazovits Demeter nevű szerb vásárolja meg ezt a birtokot I. Ferdinánd királytól. (1560-ban Odhazovitsnak 20, Földvárinak 12 portája /úrbéri telke/ van a közsgében.) 1568-ban már új birtokosa is van: ivánczai Vitéz János. 1572-ban Wesenyi Gáspár és Balay alias Farky István egri vitézek örökölnek itt jószágot, majd a Wesenyiek gyors kihaltával ez a kincstárra száll. 1579ben Wesenyi özvegyének férje, egy ugyancsak egri katona: Horváth János szerzi meg. Később a Barkóczy, Pete, Vámosi, Cserépy, Pelényi, Hamvai, Forgách grófi ivadékok osztoznak rajta, valószínű azonban, hogy a tényleges haszonélvezők a szolnoki török katonák voltak.