Bencéné Nagy Györgyi: A tiszaföldvári Polgári Társulati Alap jelentősége a település monográfiájának tükrében (Tiszaföldvár, 1995) / 0635-1996

- 16 III. 1. A Tiszaföldvári Polgári Társulati Alap, mint a település fejlődésének előmozdítója A Polgári Társulati Alap fennállásának 100. évfordulóján D. Lórinczy Sándor felügyelőbizottsági elnök 3Z alább következő beszéddel nyitja meg a díszfelügyelőbizottsági gyűlést: "A feljegyzések szerint, de a nagyapáink szájhagyományaként is, az 1337-ik évben bőséges terméssel áldotta meg a JÓ Isten báró Podmaniczky János tiszaföldvári földesúr gazdaságát, aki a bő termés betakarításához segítségül hívta Tiszaföldvár község lakosságát. A már akkor is szorgalmas, munkára kész lakosság készséggel teljesítette földesura kérését és a kért segítséget szolgáltatta. Ezért a munkáért 500 csomó gabonát adott a földesúr a községnek." (5) E hagyomány szerint tehát az 1337. évi bő termés alkalmával a lakosság segítséget nyújtott a bárónak a termés betakarításához és ezért a szolgálatért kapta az 500 csomó gabonát. Ennek az állításnak azonban ellentmond maga az Alapítólevél, de egyéb körülmény is. 0r. Varha Zoltán: Báró Podmaniczky János életrajza c. művében azt olvashatjuk, hogy 1837-ben a családi gyűlés határozataképpen 500 mérő árpát és 2000 forintot adott a báró ingyen

! Földvár éhezőinek. A tiszaföldvári uradalomnak ebben az időben a családi tanács megbízásából ugyanis az öreg báró volt az irányítója, s az ö előterjesztésére történt a fenti adományozás. Ami pedig a lakosság segédkezését illeti, 1837-ben még úrbéresség volt, így a lakosság tartozott a munkával. Hogy azonban a munkakedvüket serkentse, - a jó termés betakarítása érdekében - nagyon valószínűnek látszik, hogy azt az 500 csomós alapítvány tette. Akár a szájhagyományt fogadjuk el igaznak, akár pedig az írásos dokumentumokat, az kétségtelen, hogy a bárót az adományozásra legendásan jó szive, humánus goOdolkozása sarkallta.