Chobot Ferenc: A Váci egyházmegye - Tiszazug … kiemelve (1995) / 622-1995
348 Jászkarajenöi plébánia 4. JászkarajenŐ nagyközség, Pest-Pilis-Solt-Kiskúnvármcgyébcn, a Szolnok—félegyházai vasút mellett, <*3^, í helyben, Vezsenyben van. Csak 1860-ban alakult községgé Kara-fényszaru, Kara- Szentgyörgy és Jenö-pusztákból; 1876-ban bekebelezték Pestvármegyébe és 1877-ben nyert vásárszabadalmat. Minden részének külön története van. — Kara előfordul azon jászkún községek közt, melyeknek lakóit Róbert esztergomi érsek megkeresztelte; tehát a XIII. században már lakott hely volt.1) Okmányban csak 1548-ban fordul elő az egri vár adókönyveiben, 1577-ben mint 19 jobbágytól és 4 zsellértől lakott hely.1) 1626-ban a nagykörösiek bérlik, már mint pusztát. III. Ferdinand király 1649-ben Vadászi Pál füleki kapitánynak adományozza. Az 1700. évi összeírás szerint még mindig a körösiek haszonbérelték és területén templom is volt. Csak azután néptelenedett el. — Jenew a Hunyadiak korában külső Szolnok vármegyében részben a Jenei család, részben Mátyás király birtoka volt. Mátyás király 1469-ben engedélyt adott Jenei Péternek és Lázárnak, hogy Jenő és Istvánháza közt révet állítsanak a Tiszán. A török hódoltság idején 1573—74-ben Jenova néven 250 akcse haltizedet, Karafalu pedig 1562—64-ben 11250 akcse adót fizetett és salétromos falu lett.*) Földesurai voltak Mocsáry Ferenc és Földváry Mihály.1 *) A Pongrácz-féle térképen látható Tiszajenő temploma és az Informatio a katholikus helységek közé sorozza. Licenciátusa ekkor Tompái Mihály volt és mivel még 1718-ban is volt licenciatusa, tehát csak későbben néptelenedett el. Csak a XIX. század elején kezdett ismét benépesedni s akkor egyházilag Kara Tószeghez, Jenő Czibakházához volt affiliálva. Midőn lakosságuk már fölszaporodott és községgé alakultak, 1860-ban templomot kezdtek építeni, mely két év múlva elkészülvén, Nagyboldogasszony tiszteletére áldotta meg a kerületi esperes. Azonban az egyházközség áldozatkészségéből 1894-ben pompás gótstilü új templomot építettek, 258000 korona költséggel, a régit pedig iskolává alakították át. F, templomot 1908-ban mintegy 35000 korona költséggel kifestették és berendezték, amihez legtöbbel járult l.ipth ay Arthurné Ajtai-Kovách Edith. — Az első templom fölépítése után mindjárt helyi káplánt kértek, 1863-ban lelkészséget szerveztek, melyet Peitler püspök 1879-ben plébániává emelt. — Anyakönyvei 1863-ban kezdődnek. Kegyura, az 1864. királyi 1) Péterffy. Cone. Reg. Hung. 11. 270. — *) Századok. 1878. 566. — Győri Tört és Rég. füzetek. IV. 30.— *) Velics—Kämmerer. Magyarorsz defterek 11.285 — 4) Török magyar tört. emlékek 1. 380.
