Chobot Ferenc: A Váci egyházmegye - Tiszazug … kiemelve (1995) / 622-1995
342 Alpári plébánia közepe felé kúnok szállották meg, kik sok bajt szereztek a tulajdönosoknak. Ezen időben Aipár három részből állott, u. m. Pyspekalpár, Felalpár és Hatsoalpar és Külső-Szolnokvármegyéhez tartozott.1) Török uralom alá kerülvén, 1559-ben Alsóalpár 11 kapus helység volt, 1562—63-ban 2223 akcset, Felsőalpár pedig 4610 akcset jövedelmezett.*) A Budavárból kiűzött törökök 1686-ban elpusztították és a püspökök kénytelenek voltak birtokukat a kecskemétieknek legelőül kiadni. Althann M. Frigyes püspök kezdte újonan betelepíteni. Az 1332—1337. évi pápai tizedjegyzékben előfordul a csongrádi főespercsségben: »Michael sacerdos de Opir iuratus dixit, non valere ultra II. inarcas.«*) Ortvay nem tudja ezen Opirt hová sorozni, de biztosra vehetjük, hogy ez alatt AI pár értendő mert ez püspöki, apátsági és apáca-birtok volt; temploma 1341-ben említtetik, tehát joggal feltehetjük, hogy papja is volt. Az 1673. évi Pongráczféle térképen két templom látható, külön Kisalpáron és külön Felsőalpáron. Későbben mind a kettő rombadőlt, de az újtelepülők a felsőalpári romjai fölé vályogból újat építettek.4) Althann M. Károly püspök építtette 1752 —1755-ben, (Desericius állítása szerint) a hajdani vár romjaiból, a mostani templomot/’) Ezt azóta ismételten javították, de a község felszaporodott lakosságának igen kicsiny. A Jótanácsról nevezett B. Szűz Mária tiszteletére van ajánlva. — Az újtelepülők lelkigondozását kezdetben a kecskeméti szentferencrendiekre bízták, kik 1740. óta külön anyakönyveket vezettek az alpáriakról. Midőn 1743-ban a püspök Ujkécskén plébániát létesített, Alpárt ehhez affiliálta. Végre gróf Eszterházy Károly püspök visszaállította 1760-ban az egykori alpári plébániát. — Canonica Visitatioja 1778. és 1784-ből van. — Kegyura: л báczi püspök. — Egyházi nyelve magyar. Lakosainak száma: Rk. 3622. Ref. 22. Izr. 38. FlókrgybAzn: Tiszaújfalu nagyközség, a Szolnok —kiskúnfélcgyházai vasútvonal mellett. Múltja ismeretlen. Az 1549. évi szegedi török bérletjövedelmek közt előfordul »Újfalu falu« 5966 akcse jövedelemmel, 1574-ben pedig 20 kapus hely, 6506 akcse jövedelemmel.0) Mivel e vidéken más hasonló nevű község nem volt, valószínűleg a mostani ') Csánki. Magyarország földrajza. I. 667. — ’) Vélics — Kämmerer. Magyarországi defterek. I. 124. 161. 158. — ’) Monum. Vatic. I. 254. — *) Liber IV. Visit. Can. 230. V. 887. — ) Historia Eppatus Vac. 25. — *) Velios — Kämmerer, Magyarországi defterek. I. 66.
