Jakab Julianna: Tiszazug – Tiszaföldvár (Tiszaföldvár, 1988) / 0612-1995

Szalai, Barkóczy, Pete, Vámosi, Cserépy, Pelényi, Hamvai, Forgáen grófi ivadékok osztoznak rajta, valószinü azonban, hog> a szolnoki török katonák a birtokosai. Itt megjegyzendő, hogy Bél Mátyás szerint a törököknek ezen a helyen kettősárokkal keritett városaik voltak. 1614-ben Bargus Borbála egyik örököse ezt irja, hogy a ráeső a pusztán álló .földvári birtokaiból akár éhen is halhatna, mire 1000 Ft-ért báró Bosnyák Tamás füleki várkapitánynak adja el a maga részét. Számtalan földesura között Becskey György is szerepel akiről a kuruc világ beköszöntésével 1670-ben -ben konfiskál a kincstár. A falu birtokosai éppúgy, mint a török megszállód, kiméletlenül kiszipolyozták ezt a kevés számú jobbágyot, akik a pusztulások után újra igyekeztek letelepedni. Ami még maradt belőle, azt a rácok égették fel 1704-i betörésük alkalmából. így a község a Rákóczi-szabadságot sem érte meg. Tiszaföldvár története a XVIII. században 1728-ban vette meg a községet Podmaniczky János és felesége Osztraluczky Judit, ezzel uj korszak nyilik a földvári jobbágyok életében. A bárói család vagyoni fölényének megalapitója Podmanicz<> János, széles látókörű, megtalálja a módját annak, hogy kezeljen egy elpusztult tájat, hogy arról hasznot hozzon magának. 1848-as szabadságharcban Kossuth Lajos a tiszttartói lakásban szállt meg. 1849. márc. 3-9. között Damjanich Wécsey tábornokkal folytatott tanácskozást, s a dicsőséges szolnoki csata terve is itt született meg. Kolera járvány 1831. junius 1-től aug. 21-ig 20C áldozat. Helyette fellépett a hideglelés.