Jakab Julianna: Tiszazug – Tiszaföldvár (Tiszaföldvár, 1988) / 0612-1995

Növényvilág A növényzetnek a folyóvízzel való kapcsolata alapján meg kell különböztetnünk a régi ártér növényvilágát és a jelenlegi hullámtér növényvilágát. A két társulás között számottevő különbség van, de a vízellátás alapján összefüggéseket is találunk. A folyó vizének hatása alatt levő hullámtér és ártér növényvilágát elsősorban a felszín alakulása, a mikrodomborzat alakítja. A közepes vízszinteshez való relatív magasság alapján a következő fekvéseket különböztethetjük meg. Mags fekvésű területek Általában mezőgazdaságilag müveit területek, szántók gyümölcsöcsök. Középmagas fekvésű területek Mezőgazdasági jelentősége általában a rét és legelőgazdálkodásban számottevő. Cserjeszintben ma már mindenütt gyakori az 1724-ben Észak-amerikátcl behozott ámorfa. Az ártérnek jellegzetes kúszónövénye a fákra felkúszó ligeti szőlő. A gyepszintben tömeges a hamvas szeder. Tisztásokon, réte<en: csombor, menta, vesszős füzény. Középmély fekvésű területek Növényvilága szinte azonos az előbb felsoroltakkal-,-azzal a-különtséggel, hogy a keményfás ligeterdő termőhelyi igényeit már csak kisebb helyeken elégitheti ki, viszont gyakori a füzek megjelenése. Lágyszárú növései: . borkóró, északi balaj, farkasalma, fekete nadályső, indás pimpó, kczönséges lizinke. Mély fekvésű területek Fás növényzete itt szinte kizárólag a füzek képviselik. Gyakoriak 5 kiterjedt fátlan területek. A lágyszárú növényzetet általában a sásfélé-, sulymos sás, n>sri tőzike, mocsári kutyatej, réti ecsetpázsit, mezei zs_rló.