Kocsis Emília: Milyen szociális intézmény kell nekünk? (Tiszaföldvár, 1993) / 0611-1995

- 23 ­végén, 60-as évek elején felszámolták és lakóit betele­pítették a község belső részeire. Részben kész házakat vásároltak, részben építettek. A foglalkozási szerkezet (5. ábra) a mezőgazdaság foko­zatos háttérbe szorulását mutatja. A mezőgazdaságban dolgozók aránya az elmúlt 30 évben lassan csökkent: 1960-ban 40,7 %-ról 1990-re 26,2 %-a. A foglalkoztatot­tak 30-35 %-a dolgozik az iparban; ők adják az ingázók nagyrészét. Növekvő arányt mutat az anyagi és egyéb szolgáltatások területén dolgozók aránya. Az értelmisé­giek elsősorban az oktatás, az egészségügy, az igazga­tás és az agrár szférában dolgoznak. A lakosság iskolai végzettsége rosszabb mint a nem túl magas Szolnok megyei átlag. 5.sz. táblázat A hét évesnél idősebb lakosság iskolai végzettségének néhány mutatója 1990-ben Isk.végz . 0 oszt. Bef.8. Bef.középisk. Bef.felsőf. Szolnok megye 2,5 % 31,6 % 13,5 % 5,5 % Tiszaföldvár 2 % 34,7 % 9,7 % 3,8 % Martfű 1,1% 35,1% 17,5% 5,3% Kunszentmárton 1,9 % 32,3 % 11,4 % 4,7 % Az iskolázottság nem túl jó állapota és a gazdasági te­vékenységi lehetőségek beszűkülése miatt Tiszaföldvár csak néhány területen lát el határain túlmutató köz­ponti szerepkört. Az egyik ilyen terület a kereskede­lem. Az élelmiszer, ruházat, háztartási vegyiáru és a műszaki árúkkal való ellátás saját lakosságán kívül

Next

/
Oldalképek
Tartalom