Csendes Ágnes: A dualizmus kori iskolai és iskolán kívüli oktatás (1989-90) / 0606-1995

4 Ezek a közigazgatási adatok mutatják a község gazdasá­gi és népességi helyzetét. Az oktatás fejlődését itt is azok a történelmi, társadalmi és gazdasági tényezők hatá­rozzák meg, mint az országos átlagét. JiL- Az iskoláztatás vonatkozásában az első feljegyzések a XIX. század kezdetétől jelennek meg. A canonica visitatio anyaga jelentős részében megmaradt, s ma is megtekinthető a kenderesi református parókia levéltárában. A század el­ső felében a református és az evangélikus egyház működtet iskolát. /IV./ A helyi oktatás jó, sok dicséretet kap. Az akkori eredmé­nyekről egy későbbi tanulmány így számol be: "A század első felében iskolázottak katonai viselet ide­jén kül országokban is kitűntek az ő értelmökkel, szép írásukkal. Általában meglátszott rajtuk az akkor alapos földvári iskolázottság." /5./ Ha a szerző elfogult, akkor is jelzi számunkra a reformkori eredményes tanítói mun­Az 1868-as állapotokról így számol be egy megyei leírás: "Iskola minden faluban van és a gyermekek írás - olvasás­ra tanítatnak, elemi tárgyak is adatnak elő, de azért itt kevés az előhaladás, miután a gyermekek csak télben jár­nak iskolába, ha csizmájuk vagyon, nyárban pedig azok, kik valamit lendíteni képesek, majd liba^őrzésre, majd szántáshoz, ló-, ökörhajtásra, vagy legeléskor ezen álla­tok őrzésére használhatnak." /6 -/ Ezek a feljegyzések Tiszaföldvárra is érvényesek, de saj­nos egyéb gondok is akadnak. A református iskolában prob­léma van a tanítói karral. A presbitérium külön felhívja figyelmüket a köteles tárgyak tanítására. A tanítók ugya­nis - a megélhetés miatt - elsődleges feladatuknak nem az oktatást tartják, hanem gazdálkodás és üzlet után látnak. kát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom