Csendes Ágnes: A dualizmus kori iskolai és iskolán kívüli oktatás (1989-90) / 0606-1995

16 mindig is a helyi előkelők elkülönülő szervezete: elsősorban földbirtokosok, tisztviselők a tagjai. Az alapszabály jól érzékelteti, hogy itt is fontos szerepe van a művelődésnek, a társas, szolid együttélésnek. A kaszinó életéről semmi egyéb forrás nem maradt fenn ebből az időből, de azt azért láthatjuk, hogy ez a másik világi szervezeti pólus a község társadalmában. "A magyar református tanügy korszerű és egységes rendelkezését, amire már elodázatlanul nagy szükség volt, az 1891. évi második országos zsinat hajtotta végre. Ez a zsinat a király által is szentesített egyházi törvényeivel az egész ország népnevelési és népoktatási szervezetére kötelező irányelveket és vezetést állapított meg. Az egységes tanügyi vezetés igyekszik gondoskodni arról, hogy az iskolák megfelelő berendezése, felszerelése, felügyelete, a tanítók kellő képesítése, működése és ellátása a mindenkori szükséghez képest biztosítva legyen. Másfelől gátat kívánt vetni a tanítók hanyagságának és kötelességmulasztásának is." /16./ A református egyházi vezetőség tehát országos viszonylatban igyekszik egységessé tenni és fejleszteni oktatását a kor kívánalmainak megfelelően. Kiss Balázs szőlőbeli tanító tizenkét év után átment a Polg. Társ. Alaphoz, utóda Tóth Kálmán lett. A Kiss Balázs után következő tizenkét év alatt ötször váltották egymást az utódok, ami nem volt előnyére a nyugodt, jó eredményt biztosító tanulásnak. Az iskolaszék kéri, hogy az egyházi tanítóknak havonta pedagógiai értekezletet tartsanak és gyakorlati tanítást mutassanak be. Bevezették az "ellenőrző könyvecske" használatát, amelynek alapján havonta minősítést kapnak előmenetelükben a tanulók.