Csendes Ágnes: A dualizmus kori iskolai és iskolán kívüli oktatás (1989-90) / 0606-1995

11 Presbitériumnak máris meg kellett inteni őt, mert az iskolaszékkel szemben illetlenül viselkedett. - Ellenben érdemes tanítója volt egyházunknak 1878-85 között." /12./ A mai értelemben vett - ref. egyházi - tankönyvek csak 1879-ben jelentek meg, de az állam egyre inkább egyöntetűvé kívánta tenni az oktatás eszközét, anyagát. Ajánl és kötelez tankönyvek vonatkozásában. /VIII./ A tanítók részére vezérkönyvek készültek: ABC-hez, magyar nyelvtanhoz, számtanhoz, beszéd- és értelemgyakorlatokhoz, még tornához is. Ha a tanulók kezében ott volt a tankönyv, könnyebb volt a tanító munkája és nagyobb a tanítás eredménye. Nem volt azonban minden tanuló számára elérhető. Vj. Vári Szabó Sámuel lelkész érdemének tudható be az egyházi nevelésügy azon helyi vívmánya, hogy 1880-ban felépült az Ószőlői ref. iskola. Jelentős esemény, mivel a szőlők területén több mint 160 ref. család lakott, 3 km-re a községtől. A központból így kilép az iskoláztatás. 1880-ban meg is indulhatott a tanítás. Pályázat útján választottak tanítót. Huszonnégy pályázó közül megválasztották Kiss Balázst azzal a kikötéssel, hogy egy éven belül meg kell nősülnie. /IX./ Kötelessége a hat osztályú iskola vezetése a kerületi tanterv szerint. Kiss Balázs tevékeny tanító volt, sokat forgott a nép körében: 1885-ben pedig megszervezte az Ószőlői Olvasókört 13 taggal. A korabeli művelődésnek, közéletiségnek legfontosabb és leggyakoribb szervezeti formája az olvasókör. Tagjai rendszeresen összejöttek, ismeretterjesztő előadásokat hallgattak, megbeszélték a helyi közélet alakulását. Választott vezetőségük volt. Munkájukról jegyzőkönyvet vezettek. Ezek általában formai elemeket tartalmaznak, részleteket, vitákat, szemléleteket ritkán örökítettek meg. Az Ószőlői Olvasókör jegyzőkönyve megmaradt ugyan, de alig sejteti a kör munkáját. Manapság inkább gazdasági naplónak neveznénk, hiszen a tagnévsorokon