Őze Sándor: A tiszazugi térség idegenforgalmi koncepciója (1995) / 604-1995

29

a*/ Ünnephez kötődő szokások jeles napokhoz kötőnek, s rendszerint szakrális természetűek. Legfontosabb szokások itt: a lelki előkészületek (pl. lelki gyakorlat), a tisztálkodás (pl. husvét előtti nagytakaritás), a felkészülés (pl, beszerzések).

b. / áFépi gyógyítások a természet eszközeinek felhasználása

az egészségkeresésben. Említhető itt pl. gőzölés, "kalapkura1', gyógynövények készítményeinek alkalmazása, kilenc korty ivás csuklásnál).

c. / Táplálkozási szokások az egyes kiemelt alkalmakhoz kapcsolódó étrendet jelentenek (pl. nagypénteki étrend, lakodalmi étkezés, húsvéti sonka és tojás).

d. / Védőszentek tisztelete vallásos eredetű megbecsülés

és valaminek védelméhez kapcsolódik (pl. Szent Flórián a tűzoltók védőszentje),

e. / Rag adу ány n evek (csufnevek) több tiszazugi településen

elterjedtek. Van olyan települő® ahol ennek hiánya csak kivételképpen fordul elő.

f. / Öltözködési szokások általában vagy családi eseményhez; vagy foglalkozáshoz tapadnak (pl. raenyecskeruha, szűr).

g. / N é p t áncliagy о mány о к egyes településeken kitartóan feltörnek és maradandónak mutatkoznak (pl. lassú és friss

csárdás).

h. / Gazdálkodáshoz fűződő hiedelmek a naptárbeli nevekhez és alkalmakhoz kapcsolódnak és "máig" töretlenül élnek (pl. Gergely rázza a szakállát; Pongrác-Szervác- Bonifác fagyosszentek; Katalin kopog, karácsony locsog).