Őze Sándor: A tiszazugi térség idegenforgalmi koncepciója (1995) / 604-1995
26 b./ Munkáé szkö zök Számos olyan néprajzi értékű munkaeszközt találunk a Tiszazugban, amelyek túlélték a kollektiv gazdálkodás viszontagságait és egyáltalán nemcsak múzeumba javasoltak. Ilyen a- vetéshez használt egyszerű vetőgép, valamint a vasborona,- az aratáskor "főszereplő" kasza vagy a bonyolult kéverakás- a szőlőműveléshez használt kaszakés,5a szüretkor újra elővett nagysatu a léhóval,- kukorica szárontöréskor használt fosztó,- az állatok nagyszámú tartásánál megint előforduló karikásostor, a szűr vagy az állathivogató,- a paraszti teher-fuvaroknál alkalmazott kunkötés,- a ma nemigen használt, de sok padláson meglévő rokka. c./ Vallásos élethez kötődő értékek A régiót alapvetően vallási sokszinüség jellemzi. Megtaláljuk főként a református, a római katolikus, a görögkatolikus vallást, amelyek közelségében néprajzi értékek alakultak ki. A búcsú általában a templom névadójához igazodik és rendszerint évente egyszer találkozunk velő,. A szálláskeresés a’Szent Család - Jézus születését megelőző házalásának hagyománya és Karácsonyt pár nappal előzi. A betlehemezés Jézus születésének látványos "kisszinpadi" bemutatása, gyermekszereplőkkel; mára főleg taraplomi vagy más nyilvános eljátszással. A mikulásnapi vidámság eredete - decemberben - Szent Miklós püspök jótékonyságához kapcsolódik. A passiójáték Jézus szenvedésének története énekes feldolgozás alapján (virágvasárnapf^és nagypénteken).
