Őze Sándor: A tiszazugi térség idegenforgalmi koncepciója (1995) / 604-1995

22

Valamennyi tiszazugi település be van kapcsolva, a rendszeres napi tömegközlekedésbe, de a - megyei helyzethez hasonlóan - a járatok sűrűsége és időzítése kívánnivalókat hagy maga után. A nagyobb települések és a vasúti csatlakozások elérése (esetleg átszállással) biztosított.

= Kevésbé számottevő szerepet tölt be - a természetes víziút - a Tisza. Ingadozó vízállása nem teszi

lehetővé az állandó igénybevételt.

Seittésre méltó a kompok szerepe (Nagyrév és Tiszainoka esetében), amelyek összekötik a két szembeniévé oldalt.

5./ A ííÉPEodLI TERÜLETI STRUKTÚRÁJA

A Tiszazug - amint a megyére is jellemző - egységes etnikumú régió; nemzetiségek a térségben nem élnek. A történelem folyamán számos népelem települt be ide, de a népesség integrálódott,

A régió agrárjellegére tekintettel a mezőgazdaságban dolgozik az aktiv keresők túlnyomó része (jelenleg a gazdaság átalakulása, s a mezőgazdaságba meglévő átmenet idején pontosan megközeliteni szinte lehetetlen a pontos arányt).

A XX. században ellentmondásos a térségi népesség szerkezete és mozgása. A század elején csökkenő a tendencia, majd 1920-tól 1949-ig növekvő. Ettől kezdve csökkenő a lélekszám - a mai napig is - amely az 50-es évek agrárpolitikájának, a 70-es évek tanácsi összevonásának és az igen megkésett iparosításnak következménye.

A csökkenés fő oka az elvándorlás (a négy évtized alatt egy "kuaszéntmártomnyi" ember vándorolt el), valamint a természetes fogyás (csökkenő születésszám, halálozási ráta).