Béres Mária: A Tiszazugi Földrajzi Múzeum őslénytani leletanyagának jegyzéke (1995) / 594-1995

A község első ismert pecsétnyomója 1755-ből való, amelyen buzakalásszal és leveles ággal keretezve egy ekevas és egy csoroszlya jelképezte a község földművelő jellegét.

A csaknem kétezer főt számláló református népesség az addigi kisebb templom helyére egy több mint ezer férőhelyes templomot építtetett 1788-ban, az evangél ileus oké pedig I860- ban készült el. Mindkettő műemlékjellegű .

Ezen kivül még négy templom van a községben.

Említésre méltó, hogy 1849. február végén - március eleján községünkben tartózkodott Damjanich, Klapka és Vécsey tábornok . Itt tervezték a szolnoki csatát, innen és Cibakházáról indultak március 5-én a császáriak szolnoki állásai ellen . Kossuth Lajos márc. 15-én járt Földváron. Ennek az emlékét őrzi az emléktábla és a Kossuth téren álló Kossuth szobor, amelyet a tiszaföldvári származású Poroszlai Sándor szobrászművész készített 1914-ben 1876-ban Jász-Na^ykun-Szolnok vármegye meglakitása után Tiszaföldvár a Tiszai alsó járás székhelye lett . 189o-ben készült el a főszolgabírói hivatal épülete , amely 195o-ig töltötte be ezt e szerepet. Ekkor a Tiszai alsó járás székhelyét Kunszentmártonba hel^zték át, Tiszaföldvárt pedig a Szolnoki járáshoz csatolták . Az épületet 1953-ban megkapta a helyiség hiánnyal küszködő , 1947-hen alakult Tiszaföldvár Állami Gimnázium. 1965 óta a gimnázium kollégiuma működik benne .

Tiszaföldvár alapvetően mezőgazdasági jellegű település volt. A múlt századi vizszabályozási munkák nyomán- 3 -