Szlankó István: A tiszaföldvári „földvár” (Tiszaföldvár, 1993) / 0585-1995

5" SS. -9S. A tiszaföldvári „föld-vár" Településünk nevének magyarázata igazán nem nehéz feladat, hiszen mind a három tagja jól ismert, jól értelmezhető szó. Azonban,ha a név eredetére vagyunk kíváncsiak, már nincs ilyen könnyű dolgunk, mert az „erődítmény" jelleget adó tényezők közül az emberi tevékenység többet megszüntetett. A község ősi magja egy félszigetszerü természetes magaslaton helyezkedett el, amelyet keletről nyugatról a Tisza egykori ártere határolt. Ez a mocsaras, védelmet adó állapot a Tisza szabályozásával megszűnt. A két mocsaras r részt összekötő „sánc-árok" betemetésével pedig véglag megszűnt a „föld-vár" jelleg. A régi térképek és krónikák, valamint a község földrajzi környezetének ismerete alapján viszont teljesen világos, miért is kapta Tiszaföldvár a nevét. A mellékelt térkép az 1784-ben készitett első katonai felmérés XIX./23.számú szelvényének felnagyított részletét ábrázolja. Tekintettel arra, hogy a rendelkezésünkre álló fotómásolat nyomdai közlésre nem alkalmas, ézért átrajzoltuk. A kis fekete téglalapok a házakat, kunyhókat jelölik. Az egykori árteret, mocsaras területet szaggatott vonalkázással ábrázoltuk. X-ekkel jelöltük a falutól délre elterülő ólas- és szérűskerteket. A térkép aljának közepén a szőlőterület északi „csücske" látszik. Az árvízmentes területet behálózzák az utak ; a lap szélén húzódik észak-déli irányban a Szolnok(Varsányj - Kunszentmárton közötti kereskedelmi ut - Via Commercialis - (kb. a mai vasútvonal helyén). A faluban jól kivehető a mai Kossuth utcának és a Baroeskörutnak a nyomvonala.