A klímatényezők kémiai-fizikai vizsgálata a Klutert-barlangban (1988) / 571-1988

Ez lehet az egyik oka annak, hogy viszonylag ritkán lép fel hidegség érzése a barlang látogatói között. A következőkben beszámolunk a kicsiny, gyorsan mozgó ma­gok számával kapcsolatos vizsgálatokról, főleg a gázeredetü /nitialkeme/ (r=10-^ cm) és az átlagos magokról (r=10~^ cm). Ezeket az eredményeket 3 különböző mérési helyen nyertük: a Bódúlt-pataknái, a Mély-pataknál és a Keleti-tónál. Az átlagos részecskeszám közben гЗОО/ст^-еэ nagyságren­dűnek bizonyult. Az ingadozás csekély volt és a mérési hibahatáron belül maradt. Nagyvárosokban és az iparvidékeken ez az érték 100000 és 240000/cm5 között található. Helyileg és rövid időn keresztül azonban lényegesen magasabb számok is megjelenhetnek. A legjobb, un. "tiszta" középhegyi levegő mindössze 5000 magot tartalmaz 1 cm^-ben. Ehhez kapcsolódva vizsgáltuk a nagyobb (r=15^ cm) magok számát. A vizsgálatok négy különböző helyen történtek. /Rauscherhach, Tiefenhach, Ostsee, V/eeher/. Itt kis eltéré­sekkel átlagosan 500 magot találtak 1 1 levegőben, azaz kb. egy fél magot minden cm^-ben. A nagy magok, amelyek kőzet­parkból, rostszálakból, hajszálakból, pollenből, baktériu­mokból és az összetapadt kis magvakból állnak. A városi és ipari környezetben átlagosan 500/cm5_es nagyságrendben for­dulnak elő, azonban rövid ideig és lokálisan jelentősen emel­kedhet a mennyiségük. Biológiailag figyelemre piéltó a pormérések ered­ményeinél, hogy a kis szemcsék jelentős mozgékonyságuk követ­keztében /Braun-féle molekulamozgékonyság/ a légzőtraktus leg­felső részében, mindenekelőtt az orrban, hozzátapadva maradnak. Ezek tehát csakis ott fejthetik ki mikroingereiket az alappal /szövet/ kialakuló reakció révén.- 5 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom