A klímatényezők kémiai-fizikai vizsgálata a Klutert-barlangban (1988) / 571-1988
--2 porszemcsék számát ka....meterrel /Ju.ge-féle/, a rádióaktivitást Geiger-számlálóval, az elektromos viszonyokat Reiter-készülékkel mértük. A kémiai elemzést illetően először a gáznemü anyagokkal foglalkoztunk, pl. szénsavtartalmat .ibernia-eszközzel mértük, a jódtartalmát és a brómtartalmát a levegőnek Cauer szerint határoztuk meg. Az oxidáló anyagokat az ózon formára vonatkoztattuk és Gurry szerint egy automata eszközzel határoztuk meg. A redukáló anyagokat egy nem közölt módszerrel határoztuk meg Auitmann szerint. Másodszor az aerosol kondenzcseppjeit vizsgáltuk, mégpedig a saját Ga, Mg, K, NHj, 30^, Cl NO2 tartalmát a kondenzcseppeknek. A barlangialakról csepegő vizek ugyanezen anyagainak az elemzését is elvégeztük. A kémiai nyomelemzések a vízkémiában szokásosak voltak. nogy az eredményeket érthetőbbé tegyük, mellékeltünk egy barlangtérképet. A barlang devon kori mészkőben található, és számos különböző átjáróból, teremből áll, szűk járatai vannak egy közös, relative szűk kijárattal. Felfelé húzódnak a szakadékok és a hasadékok, amelyeknek a vége még nem ismert, és amelyek a felső részükben biztosan nagy részben elzáródnak. A barlang teljes hossza eléri a 7,1 km-t. Egy kis barlangi patak folyik át rajta, amely részben ágakra oszlik, amelyek a föld alatt kapcsolatban vannak egymással. Ezek többek között a következő szakaszként jelennek meg: Bódult-patak, Mély-patak, Csobogó-patak és a kis tavak, mint a Kút, Királytó, Keleti-tó Ottó tó. Ezenkivül a viz még csepegés formájában jelentkezik a falakról, illetve a falakra. Feltűnő, hogy ezeken a pontokon kivül a falak és a talaj máshol nem nedves.
