A klímatényezők kémiai-fizikai vizsgálata a Klutert-barlangban (1988) / 571-1988
12 1. A levegőben a jód-tartalom (o,l . ./m^) nem magas. Sok éves és tüzetes vizsgálatokkal /4/ kimutatták, hogy időnként, mivel Bretagne-ban a tengerparton jód-tartalmú moszatok jódnyerés céljából elégnek/?/, átlagosan az európai levegőoen o,4../m^ jói található.Időnként, amikor nem megy végbe elégés, ez az érték azonban o,ol../nr levegőre csökken le. 2. A barlangban a levegő jód-tartalma nem mérhető, tehát o,2../m levegő alatt van a szintje. 5. táblázat A levegő jód- és brómtartalma a Klutert-barlangban Hely jód /../m3/bróm /., . /m^ Rauschebach о, lo 0,0 Wecker o,12 0,0 3. Biológiai szempontból az alacsony jódtartalom és a gyakorlatilag teljes brómhiány csupán annyiból jelentős, hogy ezek az anyagok semmilyen biológiai ingert nem jelenthetnek. Most az aerosol kémiai vizsgálatainak értékelése következik. Az aerosol a legfinomabb cseppecskékből áll megközelítően lCT^cm-estől kb. 10*" ^ cm-es nagyságrendi g, amely a vízgőzzel telitett levegőben rövidebb vagy hosszabb ideig lebeg. Praktikusan vannak kicsi, közepes és nagy magok, amelyeket a barlangban való tartózkodás során mint láthatatlan ködöt inhalá-ljuk és amely számáról korábban már szóltunk. Ezek a magok a vizpáramolekulák kondenzációja révén keletkeznek a a bipoláris vizfelvevő gázmolekulákon, porszemeken vagy a legfinomabb cseppecskéken. Mivel a barlanglevegőben a porszemek gyakorlatilag hiányoznak, illetve relative nagyon alacsony számban fordulnak elő, igy ott a magképződés kiváltképp