Dr. Endes Mihály: Javaslat a Tiszazug természeti értékeinek védetté nyilvánítására (1985) / 0566-1988

- 13 Érdekességként azonban megjegyezzük, hogy egy olyan homokpusztan, amelyet megkíséreltek müvelés alá vonni, a nyár elejére már szinte kisült, csenevész gabona közt - rendkivüli ritkaságként - két pár székipacsirta /Calanarella brachydactyla hungarica/ eredményes költését észleltük. c/ Agrárterületek A löszpusztarétek helyén ma gabona-, pillangós- és kapáskultúrákat, a homokterületeken szőlőtáblákat találunk. Ebben a környezetben a természetes növényzetet a gyomvövények jelentik, A biotóptipusra a nagyfokú bolygatottság és a drasztikus változások jellemzők. Madárvilágára a gyakori fácán /Phasianus colchicus/, a ritkább fogoly/Perdix perdix/ és a nagyon ritkának számitó fürj /Coturnix coturnix/ jellemző. Irodalmi adatok szerint a túzok /ütis tarda/ is előfordul /Sterbetz I./, mi azonban nem észleltük. Az emlősök közül a mezei pocok /Microtus arvalis/, a hörcsög /Cricetus cricetus/ és a mezei nyul /iepus europaeus/, a kétéltűek közül pedig - főleg a homokterület szőlőiben - a barna ásóbéka /Pelobates fuscus/ jellemző. d/ Ruderáliák Mezsgyék, utszélek, árokpartok, parlagföldek és más hasonló, rendszerint szikár gyomnövényzettel boritott ter rületek sorolhatók ebbe az élőhelytipusba. Kevésbé zavartak, mint az agráz* terül etek, ezért állatviláguk - főként kisemlősök tekintetében gazdagabb.