Varga Csaba: Az odorvári Hajnóczy-barlang (1988) / 561-1988

- 6 -savini P‘ cokfajt, melynek kora a középső-pleisztocén alsó szakaszára tehető /K0RD0S 1976./

A Galéria K-i végének É-i részéből indul az 1979-ben feltárt "U j r é s z ". Ez a rész mintegy 190 m hosszú és a Galéria 8-as pontjától mérve a mélysége 56 m.

A barlangnak ez a szakasza kissé eltér az eddig megismert részektől: szűkületekkel tarkított, vékony lemezes mészkőben képződött, alárendelten cseppkövekkel, lefolyásokkal ékített járatokból áll.

Az U j rész legalsó részében a Reketyt у é s - ben, érdekes módon nem a terem alján, hanem egy kb. 1,8 - 2,3 m-es zónában a legmagasabb a CO^ koncentráció /1,2 - 1,8 tf. %/.

A Galéria K-i végéből, beomlott többtonnás sziklák között lehet feljutni az Óriásterembe. A terem hossza 62 m, szélessége 16 m, magassága 14 m.

E rész felszínhez való közelségét jelzi, hogy a mennyezetről sűrű csomókban, 20-40 cm-es hosszúságú, vöröses színezetű hajszálgyökerek lógnak le. Jelenleg ez a terem a barlang legszárazabb része, de hogy korábban több csapadék jutott ide, azt igazolják az itteni emberderék vastagságú sztalagmitok, valamint a D-i falon lévő Téli erdő cseppkőlefolyás. Érdekessége még az Óriás- teremnek a "denevérkarr", ami a tekintélyes vastagságú guanóban képző-0?