Varga Csaba: Az odorvári Hajnóczy-barlang (1988) / 561-1988

- 3 -Ny-ra a Háztetőn aRora - terembe, míg a Niagara 60°-os lejtőjén leereszkedve K-i irányban, a Tánc- terembe juthatunk. A barlangnak ebben a részében igen jól láthatók a réteglapmenti kialakulás jellemző jegyei:- a barlang mennyezete és alja fokozatosan távolodik egymástól;- e részre jellemző a labirintusos szerkezet;- az Odor-várra jellemző ÉÉK-DDNy-i irányú és erre merőleges törésvonalak itt is jelentkeznek s a járatok is e kitüntetett irányokban képződtek.

A Tánc- teremből továbbhaladva érjük el a Csodák termét. Ebben a kis tölcsérszerű üregban képződtek a barlang N a g у-t erem-Laposterem vonallal záródó részének legszebb cseppkövei. Innen DK-i irányban, kúszva érjük el az Alsó ill. Felső- füstös termeket. Nevüket a falaikon képződött fekete, füstszerű anyag miatt kapták, ami az Egri Tanárképző Főiskola Kémia tanszékének elemzése szerint kalcium-szulfát-vaskarbonát 31 %

CaCO^, 8,A % Fe tartalommal.

A Füstös - termeik melletti Kuszodán visszafele menve, aCsodák- terme után, egy szűk átjárón jutunk be a Lapos- terem K-i végébe. Itt egy gyönyörű cseppkőóvoda fogad, közöttük az Amphora.A fejünk feletti szikláról né-3