Gácsi Margit: Martfű településfejlesztése (1949–1986) / 0558-1988

Szakrendelés havonta ogyszer történik, /nőgyógyászat, gyermekgyógyászat•/

i

4 1958-ban uj orvosi rendelőt kapott a település, amelynsk fenntartási költségéhez nagyban hozzájárult a Tisza Cipögyér/

1 Közsénf e;i lcüztás Természetesen az ©gyre dinamikusabban fejlődő településen nagy építkezőt J; is folytak. Erről tanúskodnak a Településfejlesztés cirj kiadás rovatában lévő felsorolások. Hogy mire fordították a legtöbb munkát és pénzt? Minden évben napirendre került az utak, járdák építése. Ezek voltak a legfontosabbak, valamint a közvilágítás megoldása. 1955-ben csak betonjárda építésre 107.532 Ft-ot költöttek a fojlooztósi alapból. 1

5 Utak építésére pedig igencsak szükség volt, mert még 1959-ben is megoldatlan volt a közlekedés a Tisza telepen, ugyanis itt egy uton bonyolódott le a gyalogos éa g épjénaü forgalom. Ezek mellett gondot fordítottak a kutak fúrására és a ezennyviz elvozo12 tésre is. 1949-ben a község területein 10 artézi kut volt amelyek számát igyekeztek később szaporítani, illetve minden lakásba vízvezetéken keresztül eljuttatni. A csatornázás a cipőgyár területén ée a lakótelepen 100 ooan megoldott volt, a többi területről vízelvezető árok segítségével vezették el a szennyvizet. " Ez még napjainkban is Így van. " ^^ ( A hírközlés igen rosszul állt a községből. Telefonnal csak a pestamector* a cipőgyár ós a téglagyár rendelkezett. A sajtó klhordáoát ogy kézbesítő látta el, aki ráadásul külterületre nen járt ki.

1

2 Tehát itt még hogyon sok fojleoztésre volt szükség, hogy a normális viszonyok kialakuljanak.