Gácsi Margit: Martfű településfejlesztése (1949–1986) / 0558-1988

• 14 — Ráadásul, ha megvizsgáljuk ezeket az épületeket- amelyokbon az üzletek találhatók, akkor még rosszabb helyzet tárul elénk. Mindössze hármat minősithotünk korzorünok, mig a többi 20 " állapota az egészségügyi követelményeknek som felel meg. A mennyiségi javitás többnyire s.Járult, hisz 1964-bon /IS táblázat/ 23 boltot számolhattunk a község területén. A javulás azonban sokkal szembetűnőbb a vendéglátóhelyek fejlődésében, igaz, hogy ezek szá o jóval kevesebb, de az ösezes alapterület kedvezőbben alakult. A bolti össz, alapterület 1968-04 között háromszorosára növekedett, addig a vendéglátó Helyek alapterülete több mint négy és félszeresére. 23 Az árukészlet forgási sebessége 19G2-bon 40 nap 1963-ban 23 nap EZ a két adat a Szolnok megyei BKV üzleteire vonatkcs^ú. Különbség mutatkozik a Tiszaföldvár és Vidéke ÁFÉSZ üzleténél, ahol még 1973-ban is 46,4 nap, illetve 1974-ben 39,4 nap.

4

2 A Martfűn egységeket üzemeltető szervek összetétele sokrétű. I300~ban 11 szerv 28 kereskedelmi éé vendéglátó egységet üzemeltetett.

4

5 Az eladási forgalom alakulását árucsoportonként a 16.táblázat mutatja be. Megállapíthatjuk, hogy a forgalom több mint 90 ,>ót teszi ki az élelmiszerforgalom, mig a ruházati és a vegyes iparcikk forgalom igen csekély . Vegyes Iparcikk ellátásai Martfür, a Szolnok megyei Iparcikk Ki~kcr«7. foglalkozik. A vállalat egységét 1960-ban nyitotta aeg, ajd 1961. májusban másik követte. Azonban az igények olyan mérvűek voltak, hogy az utóbbi üzlet hamareoan kinőtte a települést és az uj üzletházba költözött, mig helyén háztartási- illatszer bolt nyilt. A Szolnok és Vidéke vendéglátóipari Vállalat és a Tiszaföldvári ÁFÉSZ látja el a községet alapvotő vendéglátás torén.