Gácsi Margit: Martfű településfejlesztése (1949–1986) / 0558-1988

A Tisza Cipőgyár dolgozóinak létszáma ozekbon az években érte el a maxiuuraot. /l9Gl-től l9G9-ig 4439 főről G902 főre nőtt/* Tehát a holyi munkalehetőség, csak ezt az Özemet vizsgálva is, bőven kínálkozott. Hogy az alapellátás és a község népességmegtartó képessége hogyan alakult, azt a 0* táblázat szemlélteti* ezek alapján kitűnik, hogy a vándorlás - leyálábbis a vizsgált években, do többú-kováobé minden évben - pozitív, vagyis a Martfűre való vándorlás nagyobb arányú, mint az innen történő kivándorlás* A tényleges szaporulat százalékban kifjezett mutatója igen megnyugtató, az országoshoz viszonyítva* Ha megnézzük a statisztikában a többi, községet, akkor kiderül, hogy Martfű szinte kivételesnek számit, mert itt a népesség száma nem csökken, hanem nő* Hogyan is fejlődött, milyen egyedi vonások jellemzik ezt a települést? Nézzük meg, hogy milyen főbb irányok mutatták a fejlődés útját a különböző szakokban* A hatvanas években nagyarányú fejlődés ment vág e a szociáls infrastruktúra szektorban* Az egyre nyomasztóbba váló lakásgondok mérséklése, a lakáshoz jutás meggyorsítása érdekében ttzenötéves lakásépítési tervet dolgoztak ki és fogadtak el* Az ezekben az övekben történő iparosítás és a mezőgazdasági átszervezés következményéként mélyreható átalakulások montek végbe a népeid ég szerkezetében, foglalkoztatottsági viszonyaiban* Erőteljeson megmutatkozott az ipar vezető szerepű* Lényegesen csökken a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma és aránya* /7* táblázat*/ A tercier szektorban foglalkoztatottak számát és arányát nézve, az áL.jn.J a jpzdaság fejlettségi színvonalától*