Tímár Lajos: A Tiszazug növényföldrajza (1954) / 0543-1988

ját, mint földrajzi-biotikus tényezőt bocsájtom a tájjal foglalkozó szintetizáló geográfusok rendelkezésére. Megjegyzendő még, hogy a virágtalanok közül Boros Ádám és magam végeztem mohagyüjtéseket és megfigyeléseket ezen a területen. Az adatok kevés és hiányos volta miatt azonban rendszeres feldolgozásra kevésbé alkalmasak. Kutatásaim 424-re emelték a Tiszazug legfejlettebb (virágos és edényes virágtalanok) növényeinek a számát ( + 15 mohafaj). A fajok számánál fogva alkalom nyilik arra, hogy Magyarország összes növényeivel összehasonlítva a Tiszazug általános növényföldrajzi jellemzéséhez jussunk: /V.ö.Soó R. 1953.) Az első táblázat, valamint a 2. és 3. ábra alapján megállapíthatjuk: 1. A Tiszazug (a Tisza és a Körös mentének, hullámterének és töltéseinek kivételével!) növényzetének jellegét nagyobb arányú eurázsiai /Eua/ és kozmopolita /Kozm/ elemek adják. Az adventiv /Adv/ elemek aránya szintén, de kisebb mértékben növekszik, az európai /Eu/, kontinentális /Kont/ és mediterrán kiterjedésű /Medit/ fajok arányszáma a magyarországival csaknem megegyezik. A circumpoláris /Cp/, középerurópai /Em/, pontusi /Pont/ és atlanti /Atl/ elemek arányszáma a magyarországihoz (hasonlitva) viszonyítva csökken. A pontusi-mediterrán /Pont-M/ és endemikus /End/ elemek aránya tájanként váltakozva csökken, vagy emelkedik /2.ábra/. 2. A Tiszazugban termőhelyi szélsőségeket jelző egyévesek /Th elemek/ jóval magasaob arányszámot mutatnak, mint a magyarországiak, az intenziv földmivelés, valamint a szikesek kedvezőtlen voltának egyik megnyilvánulásaként. Ezzel szemben az évelők földmélyén kitelelő G elsek és a föld felszínéhez közel kitelelő /kimondottan vizi fajok/ vagy mocsáriak /HH fajok/ arányszáma a Tiszazug jórészének alacsony, vizzel könnyen elönthető területeinek megfelelően növekszik, Hasonló emelkedést láthatunk a kétévesek /TH/ esetében is /3.ábra/. 3. A Tiszazug tehát növényzete alapján a két- /TH/ és egyéves