Tímár Lajos: A Tiszazug növényföldrajza (1954) / 0543-1988

- 16 járta "fokaiban" fellelhetők. UGyancsak a Csörkei Fertőn találunk aránylag még jobb Achilleeto-Festucetumo

t és a legjobb legelőt adó fehér tippan társulást /

Agrostidetum alba

e/ nagyobb kiterjedésben. E nagy szikes legnagyobb területét a szikes mocsár csatako

s társulása /

Bolboschoenetum maritim

i/ és konszociációja /

Heleocharidetum palustri

s/ foglalja el. A mélyebb, egész évben vizzel boritott részét nádas /

Phragmitetu

m/ és vizi harmatkásá

s konszociáciőja /Glyceri

etum maxima

e/ veszi birtokába. Ugyanitt és a tiszakürti Bokroson található legnagyobb kiterjedésben a sziki bárányparé

j társulás

a /

Qa^Phorosmentum annua

e/. A homokos peremek felé a szikes legelők csillagpázsitos faciesbe, majd határozottan csillagpázsit társulásba /

Cynodontetum dactylitis

/ mennek át. A terméketlen szikesek székfüvét /

Matricaria chamomill

a/, különösen Szelevény környékén nagy tömegben gyűjtötték és jelentős tételekben expediálták. A Tiszakürt környéki épitkezések után maradt szikes anyaggödrök humuszos-szikes iszapjának speciális társulása a henye konko

r és henye vasf

ű társulása /

Heliotropieto-verbenetum supin

i/. A tiszazugi szikesek növényzetének elemzését lásd 2. és 3. ábra. 5. A futóhomok dombjai Tengerszint feletti magasságuk 98-lo9 m között mozog. Helyzetüknél,geológiai telepitésüknél fogva a Duna-Tisza közi futóhomok Tiszántúlra szakadt darabjainak kell tartanunk. Ezt a feltevést a legnagyobb központi fekvésű homokdomb északnyugati lejtőjén megtalált magyar csenkesz társulás /Festucetum vagl

natae/ kunkorgó árvalányhaja

s /

Stipa capillat

a/ szubasszociációjának egy kis töredéke is igazolja. Ugyanis ez a társulás a Tisza jobb oldalán ugyanilyen magasságban a szikrai homokdombokon is fellelhető.