Tímár Lajos: A Tiszazug növényföldrajza (1954) / 0543-1988

- lo Az agyagos részek erősen savanyu, erősen kötött vályogos /Tiszakürt és Cibakháza között/, valamint gyengén savanyu, erősen kötött vályogos talaján található 136 növényfaj elemzése: Florisztikai spektrum: Kozm 29,4 % Kont 3,8 % Adv 3,8 % Pont % Cp 7,3 % Pont-M o,7 % EUA 34,4 % Medit 11,1 % Eu 7,3 % Atl-M -.- % Em /=Ke/ 1.5 % End et subend. o.7 % Összesen: loo.o % Ökológiai spektrum: M+MM 3,8 % HH 8,1 % Ch o,7 % TH lo,3 % G 5,9 % Th 42,8 % Összesen loo,o % A régi árteret /mentett ártéri részét/ ma csaknem mindenütt vékonyabb - vastagobb öntésiszap boritja. Az öntésiszap növénytermesztésre legalkalmasabb, növényi tápanyagban gazdag semleges, közepes kötöttségű talaján mindenütt talaján mindenütt intenziv földmivelés folyik. GGyakori a tavaszi buza, árpa, köles, kender, csumiz, kukorica, napraforgó, répa, gyapot. E vetések gyomkártevői szintén az Echinochloeto-Polygonetum lapathifoli

i gyomtársulás tagjai közül kerülnek ki. Jelentősek az évelő voltuknál fogva nehezen irtható, hullámtérnél már emiitett mezei zsurló, hamvas szeder

, továbbá az ednámkór

é /

Glycyrrhiza echinata

/ és a farkasalm

a /

Aristolochia elematiti

s/. mint speciális ártéri gyomok. A homokosabb iszapterületek kapásaiban a porcsinujjas mohar társulás

a /

Portulaca-Digitaria sangunali

s/ lép fel. A mentett ártér természetes növényzetét, az ártéri mocsárrétet sehol nem találjuk. Elgyomosodott tarackbuzás facies

e /

Agropyron repen

s/ dülőutak mentén, útszegélyek árkában maradt fenn.