Szlankó István: Tiszaföldvár vázlatos története (1985) / 464-1985

Mg if.

TISZAPÖLDVÁR VÁZLATOS TÖRTÉNETE

A Tis a hajdani árteréből kiemelkedő magaslatok már az4^— őskorban is lakottak voltak. Tiszaföldvár mai határában kül nböző időszakokból származó őskori leletek kerülnek elő véletlenül .vagy ásatás során. 1979-ben a temető melletti partélen egy leégett korarézkori ház 45oo éves teljes edénykészletét ásták ki a szolnoki Damjanich Muzeum régészei. A Pártbizottság épületének a helyén 1876-ban egy oronzöntő mihely került elő. A téglagyár területén pedig egy 17oo éves szarmata telep és temető feltárását végzik a MTA Régészeti Intézetének munkatársai.

A mai nagyközségnek az ősi magva egy észak felé elkeskenyedő, háromszögalaku löszfélszigeten alakult ki. keleten is, nyugaton is a Tisza egykori ártere, mocsara nyújtott védelmet, amit a háromszög alakjánál egy sáncárok kiásásával, megépítésével egészítettek ki. Innen származik a község neve is: 8-lo m-es természetes magaslaton, vízzel körülvett, bizonyos védelmet nyújtó erősség, bél Mátyás szerint /1739/..."egykor török végvár volt itt, vizzel övezett kettős árokkal”.

Az első okleveles említés а XV. század közepéről való.

3gy 1571-ből származó török defter /adőkönyv/ szerint 49 házból és templomból állt a falu. A török megszállás alatt a népessége e, yre csökkent: 1686-ban csak egy portát említenek, 1711-ben pedig pusztaként szerepel.

Csak 1721-ben indul meg a rendezett községi élet. Közben a birtokosok sűrűn váltogatták egymást, mindegyik csak a maga hasznát keresve. Változás csak 1728 után következik be, amikor a Podmaniczky család tulajdonába kerül a község, akiK 1733-oan telepítési szerződést kö-