Dr. Gál Lajos: Adatok Tiszaföldvár nagyközség, egyben a tiszaföldvári református egyház történetéhez (Tiszaföldvár, 1980) / 0462-1985
- 73fxtani tó,kis fi tani tó és leánytanitó. - Az ág.ev.egyháznak,volt egy tanilója,vegyes-osztállyal.A polgári községnek volt 2 tamitója.Hat tanerő látta el az iskolai nevelés,oktatás munkáját,amikor a község összlakossága 5000 körül volt„Az iskoláskorúak iskolába járatása nem volt kötelező,legalábbis nem tették szigorúan„A® osztályok elkülönülése sem történt meg 1862 előtte A népiskolai tanitás tovább-fejlesztése tárgyában az egyházkerület csak 1862-ben adott útasitást "Népiskolai Szervezet és Népiskolai Rendtartás'"címmel.Ezt az Egyetemes Tanügyi Bizottmány szerkesztette a Miskolcon,1862„november 25-26-án tartott gyülésében/14.15.18.cikkeiben./ Ennek értelmében a valóságban nem is lé'tező 2-3-4.elemi osztályok fokozatos felállításához azonnal hozzá kellett kezdeni.Egy tani tó csak egy osztályt vezethetett s az első osztályosok beiratása nem tavasszal,hanem ősszel történjék,möndta a tervezet,a rendelet. A népiskolákban tani tani kellett: vallástant,írás-olvasást,nyelvtant ,földrajzot,történelmet,természettant,természetrajzot ,gaddaságtant, kertészetet,számtant,mértant,alaktant,a leányoknak ezenkívül, Noitant. A magyar állam az 1868-ban megszavazott népiskolai törvénnyel jutott el az iskolaügy egységes rendezéséhez,a híres 38-ik törvénycikkel,mely az általános tankötelezettségen és a szülők szabad iskolaválasztási jogán épült feloAzt mondja ezzel kapcsolatban Szeremled Sámuel, hogy az 1868oévi népiskolai törvény sok jót hozott,bár méltánytalan helyzetbe hozta a protestáns iskolákat a katholikus iskolákkal szemben, melyek állami eredetű javadalmokra támaszkodhattak.A törvény ugyanis előírta az iskolák berendezésének mértékét,olyan felszerelést követelt, melyet a protestáns iskolák nen%udtak teljesiteni.Félni lehetett attól, hogy a szegényebb egyhá/'zközségek előbb-utóbb átadják iskoláikat az államnak, vagy a községnek,aminthogy sok helyen ez meg is történt. Mindennek ellenére a prot.sajtó s a kerületek általában rokonszenvvel fogadták a törvényt,noha e:z az 1791.26.tc.5«§-át tekintve,az önkormányzatot sértette s nem adta meg az 1848.20.tc.-ben ígért országos segélyt sem.A tiszántúli kerület éles ellentétbe is helyezkedett a törvényhozó- és a kormány-hatalommal.A törvényt elhibázottnak,sérelmesnek és módositandónak nyilvánította./Szeremlei Sámuel:Hódmezővásárhelyi ref.egyház története,Hmvásárhely,1927.386.1./ A tiltakozó határozat megfogalmazója Révész Imre volt,aki legjobban tartott az iskolák kényszerű létszámcsökkentésétől s ezáltal a katholikus szellem áj megerősödésé'től.Bizony a következmény ele őneki adtak igazat.Igen behatóan foglalkozott ezzel a kerületi gyűlés 1870-ben /Egyhá zker„jzkv.210.sz./ A földvári egyház is hajlott arra,hogy iskoláit átadja a községnek, de az egyházmegye ennek határozottan ellent mondott/Em-i jzkv.36, aaas 1873.SZ./ - Az 1868.évi törvény/38.tc./általában korszakalkotó az
