Dr. Gál Lajos: Adatok Tiszaföldvár nagyközség, egyben a tiszaföldvári református egyház történetéhez (Tiszaföldvár, 1980) / 0462-1985
- 6A szabadságharc alatt 25 ezer katona forrott Földváron.A lelkész 25-30 katonatisztnek főzetett naponta.Cibakháza ágyukkal lövetett./Vári Szabó Sámuel lelkész levele az Espereshez./Em-i levéltár 671/1849.sz./ Kossuth Lajo s a szabadságharc éfflejér, 18/19-ben eg^ hétig tartózkodott Földváron,március 3-tol 9-ir.Itt tervezték a szolnoki csatát. Damjanich_jr— Klapka, Vécse^y tábornokokkal. :Ia is megvan az épület, márvány táblával megjelölve.Az itt töltött hét nsDia egy vasárnaD is esett,feltehető,hogy Kossuth eljött az istentiszteletre,akkor még csak ref.temülom volt a községben.Az is feltehető,hogy az egyház vezetó'sége,élén Vári Szabó Sámuel lelkésszel tisztelgett Kossuth előtt.Kossuth Pesti Hirlapjába 1841-tól kezdve többször írt cikket V.Sz.S./ Bér harcok nem voltak a község területén,vagy határában,mégis a lakosság erős zaklat ottságnak volt kitéve. Megemlitem,mint érdekességet,hogy Földvár kezsé/rben 1861-ben készitettek először községi költségvetést 2.787 Frt.szükséglettel.Az egyháznak három évben sem tett ki ennyit a költségvetési szükséglete. Korszakunkat megelőzte az 1863.évi nagy,országos szárazság.Borzalmas aszály sújtotta az Alföldet,különösen az amúgy is gyér csapadéku Középtiszavidéket,ide esett Földvár is.Több mint 200 napon át,március elejétől október végéig nem voltjeső.A Tisza vizállása annyira lecsökkent,hogy a legtöbb helyen át/lehetett rajta lábolni.A mellékfolyók medre teljesen kiszáradt.Az állatállomány csaknem egészen elpusztúlt és szörnyű inség sújtotta a lekosságot.A Kormány intézkedései alig enyhítettek valamit a hely zeten./Dr.Scheftsik György:Jász-Nagykún-Szolnok vármegye miiltja és jelene. Pécs ,1935.127.1./ Földváron a községházán szükséfrkonyhát állítottak fel,mert sok család éhen halt volna.Vári Szabó Sámuel lelkész cikkezik a "Falusi Gazda" 1863. évi szamaiban a szárazsápról:"vízhiány miatt a rovarok ezrei, és milliói élő fáinkra rajzanak,itt keresvén és találhatván fel egyedül téplálékjokat."/405.old8l/- Ugy látszik sok holdnyi repce-vetése lehetett,mert egym utáni cikkeiben visszstérőleg állandóan repce-vetését sajnálja,hogy az so kat Szenved a szárazság miatt. A napry szárazság egyik rossz eredménye volt a község lakóira nézve az is,hory felléoett a marhavész s a lakosság marhái közül 200 darab hullott el.Ekkor kapott a község ctezer Frt.inség-kölcííönt.Mindenki arra kényszerült,hogy sz /ikes készletét szerényen ossza be s úgv vészelje át az Ínséges időket.A hallatlan méretű aszály után,1866-ban erős májusi fagy lett,utána újból aszály,m8jd kisebb méreti ko ler a gyötörték a népet, szegényitették és búsitották. Legyen ez a pár oldalas előszó,az olvasókat hívogató harangszó!
