Dr. Gál Lajos: Adatok Tiszaföldvár nagyközség, egyben a tiszaföldvári református egyház történetéhez (Tiszaföldvár, 1980) / 0462-1985
-1Adatok Tiszaföldvár nagyközség,egy ben g tiszaföldvári reforwuéctus egyház tör té netéhez. Dolgozatom megírásánál vé&ig azokat a szezon tokát tartottam követendőnek, oaely re figyelmünket felhívja a "Református Egyház" 1968/5. száma,a "Címszavak" sorrendjében,a 104-105.oldalon. - A részletkérdések kidolgozásához pedig Ila Bálint ad jó tanácsokat,sőt mellőzhetetlen ütbai/»azi tusokat: "A magyar református egyházközsép-történetíáás utolsó negyedszázada és feladatai"c.cikkében/Egyháztörténet,BD.1958.2-? füzet,138-165.1./ Felfigyeltem még a Történelmi Társulat "Útmutatója" tanácsára is! Ila Bálint erősen hangsúlyózza,hogy "a helyi egyháztörténetírás feladatkörébe a helység története is beletartozik.Hi?zen a f8lú,annak települése,határa,földjei minősége,megélhetési forrásai stb. adjék a falusi közösségnek s igy a református gyülekezetnek is azt az 41 életkeretet,amelynek adottságai között telnek napjai,amelytŐl ffifgg nemcsak saját,hanem többé-kevésbbé egyházának sorsa is.Következésképpen a helytörténésznek mindezzel foglalkoznia kell,ha nem is olyan mértékben,mint a falú történetírójának." /I.m.147.1.. .Jegyzet rovatban./ Azt szintén szemelőtt kell tartani,hory egy-egy helység társadalomtörténetének feladatkörébe tartoznak mindazok a tényezők,amelyek igencsak heterogén rétegekre bontják a lakosságot,a nemzet,az etnikum,a val lás és más egyebek tekintetében,és ezek már nemcsak a fald,a falvak, hanem a nép sorsának alakulásába is beleszólnak. 'iiszaföldvár inkább a " Moceárv^ r" nevet érdemelte volna,'irt a Főid vá r nevet,mert ifcocsár vette körül azt a környezet szintiéből 8-10 méter magasan kiemelkedő dombházalt,mely észak-déli irányban nyúlik el olyan alakban,uránt egy oldalara fektetett óriási-méhkas.Ezer a do«*bhá*on az 1720-as években liira települt a község,mert addigi lakosságit szétszórta . Törökszentioiklósr8,Mezőtúrra íízte a török-dulás,rác-portyázás. A Tisza balpartpán fekvő eme dombhátat körülvette a minden évben kiöntő Tisza vize,mely teljeser visszahúzódni soha nem bírt,nemcsak másod-harmad medrében maradt meg a víz,hanem a földek laposabb helyein,gödrökben, mélységekben tócsák keletkeztek,egyrészt halaknak,vízimadaraknak, i de szúnyogoknak is bőségesen biztosítva az életteret! /A török-dúlás az 1697-es években,a rác-portyázás 1703-1705 közötti években történt./Qenedek Gyula :Adatok külső-Szolro 1* vé^egye betpleDÜlésének történetáhez,1690-1730.között.Jászkunsár,XVIII.évf.3.ez. 123-1"
