Vámos Éva: A második világháború és egy modern tőkés üzem születése (1983) / 0460-1985

A Bata-cég Magyarországon Araikor 1940-ben Olaszország hadba lépett, a nyersanyag külföldi beszerzése lehetetlenné vált. A textiliparbanés a bő^inarban 20-25%-kal csökkent a termelés. íluliusban a többi iparág is cs^k feleannyi nyersanyaghoz jutott,mint azelőtt. A könnyűipar minden ágában - kivéve a faipart ­hanyatlás következett be, ezt követte néhány hóna múlva a nehézipar - kisebb méretű - hanyatlása is.A külföldi nyersanyagok beszerzési lehetőségei természetesen nemcsak a magyar könnyűipart sújtották, hanem minden németbarát álla­mot. Komoly beszerzési és értékesítési nehézségekkel küzdött a jő kapcsolatokkal rendelkező, zlini székhelyű Bata-cég is. 19? 9­ben a Bata-konszern a világ egyik l«gnagyobb cipőioari vállalata lett./?/ A cég ebben az évben - az I929-es siker­telen vállalkozás után- újra megpróbált behatolni Magyaror­szágra. Ez a nagy- és kisbirtokosság tiltakozása miatt most sem ment simán, pedig nagyon jó lehetőséget jelentett volna a cégnek az, hogy bőven volt munkaerő és az ország nagyon jó piac lett volna. Megvásárolták a vilonyai talpbőrgyárat, a felmerülő ellenállású az iparügyi minisztériumban lévő em­bereik segitségével gyűrték le. Komáromban Cikta kft. né­ven létrehoztak egy társaságot Érsekújvár székhellyel, hogy Bata az itt lévő felvidéki érdekeltségeit bérbe adhassa a Ciktának. Bata jó kapcsolatai révén/Gőringet személyesen is ismerte/ tudta, hogy a Felvidék átcsatolásakor mekkora terület jut Magyarországnak- az ott lévő üzemeit feltöltötte készáruval, gépekkel és nyersanyagokkal,hogy minden a felépülő uj üzem rendelkezésére álljon. Az is lehetséges, hogy Bata, bár jó kapcsolatai voltak a németekkel T nagyobb biztonságban érezte vagyonát, pontosabban vagyonának legalább egy részét a német megszállás alatt álló Csehszlovákián kivül, a^űgget­len Magyarországon. .-^íagyar kormány csak ugy támogatta a

Next

/
Oldalképek
Tartalom