Vámos Éva: A második világháború és egy modern tőkés üzem születése (1983) / 0460-1985

-IIszigoruan büntették. Angyal József munkás, aki 1943 óía dolgozott a gyárban, elmondta, hogy kommunista érzelmei miatt áramot vezettek a gépébe és azzal fenyegették, hogyha kiderül, akkor internálótáborba kerül. Közvetlenül a felszabadulás előtt a munkások megpróbáltáv ogyéni akciókkal a fasiszták ellen fordítani a közhangulatot. Nyersanyaghiányra hivatkoztak és katonai bakancsok helyett a lakosságnak gyártottak ciüőket, vagy egy cipővel megrakott vonatot az ellenkező irányba indítottak el. Ezek a szórványos esetek azonban csak egy-egy öntudatasabb munkás vállalkozásai, s nem a gyár szervezett munkásságának jól összehangolt akciói voltak. Amikor az üzem katonai parancs^o&ö , Szatmári István tartalékos százados lett, jelentősen nőtt noka a feszültség. A parancsnok megbízottai gumibotokkal járkáltak az emberek között és aki a rendszer ellen szólt, vagy nem megfelelően viselkedett,azt a szóbeszéd szerint levitték a pincébe és ott megverték. Ivanics Lajos mesélte el azt az ee setet, hogy egyszepr a lakatosmühelyben megvertek egy- nyilast és néhány nap múlva behívót kapott az, aki a legjobban verte. A legkisebb megmozdulás esetén azonnal elbocsájtotiák a munkást. A leventeköteles fiatalokkal szemben távolmaradás esetén a legszigorúbb büntetéseket alkalmazták./48/ A második világháború hatása a termelésre, a felszabadulás A gyár termelése 1942-ben indult meg házicipők gyártásával. Később, amig tudtak nyersanvagot szerezni, gumicipő-féleségeO ket /gumitalpu bakancsok, sárcipők, gumicsizmák/ gyártottak. Bzzel a Magyarországon már meglévő szükségleteket elégítették ki. Bata fő erőssége a tömegcipő gyártása volt , amely az országban nagyon jó piaci lehetőségekkel rendelkezett. A cég magyarországi megjelenése előtt az egy lakosra jutó megtermelt cipőpár 0,65 volt. Bata megjelenésével a martfűi üzem termelésének megindulásával ez a szám meghaladta az egy ^egészet . /4 9/ 1942-ben a vállalat tevékenysége két részre oszlstt. Az egyik a cipőgyártás, a másik a martfűi építkezések folytatása volt. A cipőgyártás három helyen folyt: Vilonyán, Érsekújváron az egyik gyárépület felépítése után