Ásós József: Egy gyötrelmes és mégis szép életút (Tiszaföldvár, 1984) / 0457-1985

lopózva a fűtőház egy-egy még meleg, félig ülve a kazánra dűlve aludtam, ahogy lehetett. Néha-néha egy-egy csomó kenderkócsot szereztem üllő-fekvőhelyre. Termetes, hogy az a ruha, amelyben dolgoztam naprólnapra volt a pizsamám is. Fűtőház területén volt egy kávézó, ahol csak miadv. icelkíiqi's. kávét, tejet lehetett kapni ~> . Pénzem nem volt valaki ismeretlen támogatása folytán kb. 2-3 hónapig naponta kétszer 2-2 zsemlét kb. 3dl kávét ettem semmi mást. Nagyon legyengültem úgyhogy egy csalórud egyik M ím, veget sem tudtam megemelni, ami kb. 25-3o kg sulyu volt. A lakatos tarsam tudhatta, hogy napi 6 dl kávén élek, kigúnyolt és sirvafakadtam kdromloodsa. ^ és nagyot hazudv

a elmondtam neki mily helyzetben vagyok. Ez időben valami szemét ember a szekrényemből kilopta egyetlen kék ruhám értékes tkészletem és a Mezei féle elektrotechnikám ruhakefém. Ezután i újból csak kávé, zsemle lett a kosztom. Ilyen emlékem van Miskolcról. Kedves elolvasok csak még annyit a Miskolciakhoz, hogy a jobbik ingem is ellopta a még szegényebb. így egy olajos, füitös ruhában hitekig csak-csak a fűtőházban bújócskázva éltem, amig egy olcsó inget és ruhát tudtam venni a közeli üzletben. Ugy érzem erőm nagyon fogy, hogy a sorokat irom. Talán tmár be sem tudom fljjezni a sok leirni valóm. Ugye kedves olvasóm a régi nagy-nagy Magyarország, amit később első világháború után Menyországnak neveztek plakátokon és máshol. E mennyorszában 5o km-re még gyufa sem volt, elég a vagy két krajcár. E világból indultadéi a nyomorgó életbe.