Ferenczi György: A tiszaföldvári gimnázium létrehozásának körülményei (Tiszaföldvár) / 0454-1985

A HAJNÓCZY JÓZSEF GDWÁZIUM KÖZVETLEN BEISKOLÁZÁSI KÖRZETE GAZDASAGI, TÁRSADALMI, POLITIKAI ÉS MÜVE* LCDÉSI VISZONYAINAK ELEMZÉSI, TÖRT KETI ÁTTEKINTÉSE A tájegység általános vona3ainak ismertetése Az 1947-ben Tiszaföldváron létrehozott gimnáziumi tanfolyam növendékeit az első években alapvetően tiszaföldvári, azonkivul a környék- beli /főleg cibakházi/ 3zülők gyermekeiből iskoláztuk be, ezért vizsgálatunk természetesen e két község viszonyaira terjed ki mindenek előtt. Ugyanakkor a helyi viszonyok specifikumait akkor tudjuk megfelelően érzéekeltetni, ha bizonyos esetekben utalunk az akkori járási, megyei és országos viszonyokra io. A felszabadulás hozta uj hel. zetet pedig akkor látjuk igsrvín *6l, hc a környék akkori viszonyait összevetjük az 1945- előtti állapotokkal. Mind Tiszaföldvár, mindpedig Cibakháza a felszabadulás előtt, és az azt követő rövid időszakban a Tiszai alsó járáshoz tartozott, amelynek székhelye Tiszaföldvér volt. Az 1949. évi népszámlálási adatok Cibakházát a i'iszai alsó járáshoz /Kunszentmártoni járás/, Tiazaföldvárt pedig a központi /Szolnoki/ járáshoz sorolják. Martfű 195o-ig /ekkor lett önálló község/ szervesen Tiszaföldvárhoz tartozott, igy a tiszaföldvári adatok vele együtt értendők. Természetesen rendelkezésünkre állnak C3ak Martfűre vonatkozó adatok is közlésünkkor ezt külön jelezzük. A mai Szolnok megye földrajzi kereteit is maghatározó JászNagykun- Szolnok vármegye az 1876. évi XXXIII.t.c. alapján jött létre Szolnok központtal, 5 járással, 9 rendezett tanácsú várossal és 50 községgel. Az uj megye többféle természetföldrajzi, néprajzi, gazdasági - korábbi jogállását tekintve is különböz" - területet kapcsolt össze. Köztük volt /és van/ a Tiszazug,- amely "A Hármas-Körös és Tisza által