Ferenczi György: A tiszaföldvári gimnázium létrehozásának körülményei (Tiszaföldvár) / 0454-1985
- 21 rositás, a mezőgazdasági politika taszitó tényezői itt nem hatottak volna. Természetesen hatottak, de a néosürüséget ás a birtokviszonyokat ismerve nagyobb aránya végleges elvándorlással kelene sz'molnunk. Az 5C-es évekbeli ingázás és elvándorlás pontos nagyságét további kutatások után tudjuk majd megállapítani. Ezek után rátérünk az 1945 utáni birtokviszonyok részletes vizsgálatára. Az 1949. évi népszámlálás részletes mezőgazdasági eredményeit mutató adatokból azonr.al szembetűnik, hogy Cibakházán rendkivül magas volt a g* zdasággal rendelkezik sz; ma ez egész népesség %-ában: 27,5.^^Z A következő táblázat a mée közigazgatási egységekkel való összevetést is lehetővé teszi. Közigazg.agys. Gazd.-al rend. az egész népesség 35-ában C«zd. nélküliek az egész népesség %-ában Cibakháza 27,5 72,5 Ticzai alsó j. 23,8 76,2 K^zoonti járás 22,3 77,7 Ti. ziföldvár-Yartfü 20,4 79,6 Szolnok megye 19 81 {Magyarország 15,2 84,8 Alföld 13,5 86,5 A földrajzi egységeket az adatok nagyságrendje szerint soroltuk be a jó áttekinthetőség ériekében. Kiemelkeuően nagyar nyu - elsősorban Cibakházán ás a Xiszai alsó járásban - a gazdasággal rendelkezők sza&a. Jelzi ez az agrárnépesség magas számát, az urbanizáltság alacsony szintjét és az ipar szinte teljes hieinyót. Mindez azonban még caak jelezheti, de pontosan nem mutatja, hogy a föld uilyen mértékben oszlik szét t. tulajdonosok között. Ennek érzéekeltetésére a gazdasággal rendelkezők részletesebb és szűkebb csoportosítását érdemes tábláratba foglalnunk. A táblázatunkban nem ez illető birtoknagysággal fegiKikKXKRkxx&xt^l&xaiisHkk rendelkezők számát adjuk meg, hanem a /ó-okdt a gazdasággal rendelkezőket tekintve lOC