Ferenczi György: A tiszaföldvári gimnázium létrehozásának körülményei (Tiszaföldvár) / 0454-1985

tényezője lőhetett annak, hogy 1945 utin szinte példa nélküli lesz a községben a tör ebirtokosok száma. Sokkal inkább jelentős az, hogy a paraszti mezőgazdasági szerkezet átalakulásának már a korábban megindult folyamatát erősitette tovább, aminek majd a birtokviszonyok megváltoztatásában is forradalmi jelentőségű 1945-ös földreform még további perspektivát ad. Természetesen e fontossága miatt már oly sokat emlegetett szőlő-, gyümölcs- és kertkulturjt fejlődéséről vun azé. 1935-ben 638, 1952-ben lo38 kh a szőlőterület nagysága a községben. A szőlő, a gyümölcs, a köztes müvelés /zöldbab/ az 193o-as években nagyon sok családot mentett meg a teljes elnyomorodástól, mig másokat - nyilván ezek voltak kevesebben - mÖdossá tett. A borés a gyümölcs érából tudtak a szerencsésebbek földhöz jutni. Húsvét, karácsony tájékán szekerek özöne érkezett a szőlőt nem termelő alföldi területekről a cibakházi és tiszaföldvári szőlőhegyekre, hogy elvigye az ünnepi asztalra való bort. Több cibakházi paraszt lett "kofa" a két világháború között, de zsidó zöldség- gyümölcskereskedők és bolgárkertészek is települtek le ekkor a községben. Az 195o-eo évekre kifejlődött szőlő- és gyümölcskultúra nehezitette Cibakh zr.n és környékén a termelőszövetkezetek megszervezését, ezzel együtt a nehéz 5o-es években könnyitette is az itteni parasztok életét. A szőlőt, a bort, a pálinkát, a gyümölcsöt nem tudta ugy elérni a begyűjtés, aiint a szemes termén/eket és a vágó állatokr.t.'

/?£// Ha előre tekintünk napjaink társadalmi kérdéseire megállapithatjuk, hogy a 6o-as években viaszafejlődő, de az elmúlt tiz év ben ismét erőre ka^ó saőlőtermelás ma is jelentősen befolyásolja a vidék munkás lakosságának életmódját, és jelzi a ttunk ssá válás rendkivül bonyolult útját. A községben az iparnak nem volt meghatározó szerepe, szinte kizárólag helyi jelentőségű volt. Az ipar alá itt jóformán csak a kisipar és a háziipar sorolható be. 1935-ben " nagyobb iparvállal t" a községben kettő van, egy gőz- és egy motormolom.

//29// Az egyiket 189o-ben, a másikat 190C-ban létesítették. A községet 1925-ben villamosították, és az áramot ipari célokra is felhasználták. A felszabadulásig egyetlen ipari létesitm/ny