Kocsis Emília: A tiszaföldvári Hajnóczy József Gimnázium odorvári kutatótáborai (1985) / 0452-1985

Határozott kapcsolat mutatható ki viszont a keménység /8.ábra/ e» a vezetőképesség /lo.ábra/ változasa között. Az I.sz.-u mcs. keménységi éttékei * rendre magasabbak s ezekkel mutatnak párnuzamosságot & vezetőképesség értékei. A II.sz-u mcs. értekei ugyanazt a lefutást mutatják, igy a kapcsolat egyértelmű. Tekintettel arra, hogy a keménység főként az oldott CaO és MgO aránytól függ - melyek ugyanakkor hatással vannak a vezetőképességre is - igy & kapcsolat evidensnek tekinthető. Általában az I.sz-u mcs. vizei tartalmaznak több oldott anyagot, ami nind a keménység, mind a vezetőképesség értékeinél ki mutatható• A 9. ábra a Cl", a Na

+ és a K* tartalom változásait mutatja be. Az I.sz.-u mcs. értékeinél feltűnő, hogy a Cl" tartalom változásban milyen nagy eltérések mutatkoznak. Az értékek 7-18 mg/l között változnak, mig a II.sz-u mcs.-nál ez az intervallum leszűkül 5-9 mg/l közé. JUHASZ J. szerint a tipikus karsztvizek Cl" tartalma lo-6o mg/l között van . Ebből látszik, hogy a klorid tartalom is azt igazolja, hogy a vizagált terület vizei nem tartoznak a fenti csoportba. A Na

+ tartalom változása az I.sz. mcs.-nál 3,5 - 5,8 mg/l között mozog, kivéve a 8-as minta 17,3-es értékét. A II.sz. mcs. érték i szűkebb határok között vannak 1,8 - 3,5 mg/l. A K* tartalom hasonlóképpen igen alacsony szélső értékekeket produkál 0,9-2,4 mg/l az I.sz. mcs.-nál,