Kocsis Emília: A tiszaföldvári Hajnóczy József Gimnázium odorvári kutatótáborai (1985) / 0452-1985

-13A Hajnóczy-barlang morfológiai leirása A kellemetlenül szűk bejárat után - tszf.-i magassága 451,79 m a Balti t. fölött - néhány méteres kuszodán, majd meredek lépcsőkön lehet lejutni a Niagarához, melynek réteglapmenti kialakulását jól szemlélteti a 11. és 12. kép. Innen két irányban folytathatjuk utunkats Ny-ra aHáztetőn a Rom -terembe, vagy a Niagara 60°-os lejtőjén leereszkedve K-i irányban a T á n • -terembe juthatunk. A barlangnak ebben a réssében jól láthatók a réteglapmenti kialakulae jellemző jegyei? - a barlang mennyezete és alja fokozatosan távolodik egymástólj - e részre jellemző a labirintusos szerkezet; - az Odorvárra jellemző ÉJiK-DDNy-i irányú és erre merőleges törésvonalak itt is kimutathatóak és a járatok is e kitüntetett irányokban képződtek. /5. ébra/ A T á n « -teremből továbbhaladva érjük el a Csodák termét. Ebben a kis tölcsérszerü üregben képződtek a barlang Nagy-teremLap o s -terem vonallal záródó részének legszebb cseppkövei* Innen DK-i irányban a Kuszodán "kúszva" érjük el az Alsó ill. Felső- füstös termeket. Nevüket a falaikon képződött fekete, füstszerü anyag miatt kapták, ami az egri Tanárképző