Kocsis Emília: A tiszaföldvári Hajnóczy József Gimnázium odorvári kutatótáborai (1985) / 0452-1985

-isInnen homokos, agyagos pannon üledék halmozódott fel Bogács térségéig Az Alföld felé kiszélesedő völgyben többször a felszinre kerül a riolit- riolittufa, amelynek szép, gömbölyded lepusztulása hozta létre a kaptárköveket. A Középső-Bükk geomorfológiai fejlődésének két határozottan elkülönithető szakasza van. Egy miocén előtti és egy miocén utáni. A miocén előtt ez a térség egy környezeténél alacsonyabban fekvő üledékgyüjtő, ahol az Alföld térségének karsztidegen anyaga halmozódhatott fel. Ilyen kavicsokat a baröryy\í le k- ben langi üledékben és a felszini lejtő egyaránt találtunk. Erre a szárazföldi üledékre illetve folyami hordalékra telepedett a miocén vulkánosság riolitanyaga miután a magyar középhegységek déli előterében ki alakult az ÉK-DNy irányú törésvonal, A miocénkori geomorfológiai inverzió után kezdődik meg a KözépsőBükk völgyekkel való felszabdalódása. A Hdr-völgy kialakulása a pannon vége őta bekövetkezett 3oo-4oo m-es kiemelkedéssel magyarázható. Ez az emelkedés jelentős mértékben növelte az "ősHór" eróziós képességét. A völgyben található barlangok és üregek elhelyezkedése is alátámasztja ezt a teóriát. Ugyanakkor a barlangok és üregek helyzete a völgymélyülés ritmusosswgára is utal. Pü.CSl M. nomenklatúrája szerint a Hór-völgy korrózios szurdokvölgy, amelyben időszakos viz -