Kovács László: Martfű története (1980) / 0446-1983

A következő adalék a község történetéhez 1845-ből való, s itt is "Tisza-Földvár" cimszó alatt láthatjuk Martfű nevét. 1845-ben tagositották a tiszaföldvári földeket, s " ... A fennmaradt mintegy 5.000 hold, a homoki és martfői pasztákkal ... a birtokos uraság közt aránylagosan feloszlott... A helység közelében a Tisza foly, melly a földvári homoki és martfői határokon közel 5.000 holdat szokott árjával elborítani ... pzv. Podmaniczky Károlyné részéből pedig 1.800 holdat megvett Kövér János ... A marha- és lótartás fő ága a gazdálkodásnak, de juhot a lakosok szűk legelő miatt nem tarthatnak. " /25/ 1854-ben Martfű még mindig Tiszaföldvárhoz tartozó puszta A martfűi földbirtokosok Kövér János és Vodjaner Rudolf. 113 család lakott ekkor a pusztán, s 5o ház volt ott. Az állatállomány számbavétele is megtörtént; volt a pusztán 33 egy éves, 47 két éves és 35 három éves csikó, 7 mén. 69 kanca és 45 herélt, 8 öszvér és szamár, 138 ökör és bika 78 tehén és 1818 juh. /26/ Az ökrök magas száma a földművelés elterjedését bizonyitja, de a sok jószág továbbra is a környék fejlett állattenyésztői jellegét mutatja. Érdekes, hogy igen sok az 1845ben még hiányzó juhok száma. Ez esetleg a Tisza szabályozásával függhet össze, hiszen a szabalyozás következtében nagy területek valtak árvízmentessé országszerte - bár pontos adat az itteni munkalatokról nincs, csak egy általános megállapítás jöhet számításba; " A Tisza szabályozása az 184o-es években indult... A munkálatok nagy részét az 5o-es 6o-as években végezték, majd a kiegyezés után a tiszai kormánybizottság irányításával 1875re befejezték." /27/