Bereczki Ibolya: Podmaniczky János életrajza (Tiszaföldvár, 1982) / 0426-1983

Vargha Z., 1933, 6 Kétségtelen, hogy Podmaniczk- János eüatt a földvári uradalom sokat gyarapodott értékben, állatállományban. De ő mindezzel nem volt meg­elégedve; többször számítgatott, tervezgetett, hogy miként fokozhat­ná még a termelést. ^gy időben, a magas gyapju-árakat látván, azon gondolkodott, hogy a méneseket, gulyákat feloszlatja s áttér a kizáró­lagos birkatenyésztésre. Kifejtette egyik, a családhoz intézett em­lékiratában, hogy megélne ott 67 ooo juh, nyírhatnának 1354 mázsa gyapjút évenként s ebből 115 o9o conv. frt jövedelmük lennek, ami 5 #-kal vévén a hasznot, 2 3oo ooo conv. frt tőkének fe el meg. Ha pe­dig, folytatta tovább az elmélkedést, 4 ooo holdon dohányt termeszte­nének, ez maga 12 ooo mázsa ho r/;am mellett 72 ooo conv. frt-ot jöve­delmezne. Ez azonban mindig csak terv maradt; a 2o-as években még csak 7-8 ooo a földvári juhok száma s csak a harminoas években emel­kedett 11 ooo-re. A báró szaktudása azonban széles körben ismeretes letts tanacsát többször KitcertéK. 24.

Next

/
Oldalképek
Tartalom