Bereczki Ibolya: Podmaniczky János életrajza (Tiszaföldvár, 1982) / 0426-1983

Vargha Z. t 1933. 34 A földvári ménesnek egyre nagyobb hire lett. Nemcsak a Podmaniczky család fogataiban kényeskedtek az onnan kikerült paripák, örömmel vették azokat más el5keló* urak is. 1819-ben József báró azért küldött vissza JanosnaK: a négy deres KOZÜI Kettőt, inert nagyon szilajak voltak, de azért a másik kettőt is csak onnan szerezte be megint. Retsky László foszolgabiró azt irta, hogy feltétlenül megveszi a kiszemelt földvári lovat, mert tökéletesen vág az övéhez. Bernáth András foszolgabiró szavai szerint: "olyan egy pár lesz, hogy dicséretedre válik, ha akárkinek azt mondom, hogy Podmaniczky méneséből való". "Czugomnak valóságos disze lesz" állapította meg Földvájry Miklós péteri földesúr a tiszaföldvári ménes egyik paripájára. "Most olyan sárga csikót keresek: a báró ménesében, melyet rúdra lehet fogni." 23.