Kocsis Emília: Tiszaföldvár gazdaságának története a XVIII-XIX. században (Tiszaföldvár, 1981) / 0423-1983

nz ókorból származnak a téglagyárban talált ógörög ée rónai pénzleletek.Ugyancsak itt tártak fel agy szarmata települést ée Bírókat /kb.7oéet/ ezek arra utalnak, hogy az időszámítás szerinti II.században itt állandó település létezett, amelynek lakói szoros kapcsolatban voltak a limesen belüli római népekkel./A leietek részletes feldolgozása folyematban van./ A koraközépkorból nincsenek a település létSre utaló adatok»A kedvező természeti földrajzi adottságokból viszont arra következtethetünk, hogy az ilyer. jól védhető területet s Ívesen lakták, a többnyire Kelet-Eurépából származó népek.Igy a magyarok letelepedésére le alkalmas lehetett a terülőt.Györffy Györgyi látván király és müve c.könyvében a 192-193. oldalon kelet-e«répai földvárakról közöl rajzokat, amelyek láthatóan a Tiszaföldvár természeti földrajzi környezetéhez hasonló viezonyok között /vizzel körülvett, jól védhető/ jöttek létre./2.ábra/ Ezek alapján feltételezhető a tiszaföldvári Tabán koraközépkor* lakottsága. A XIV.századból kerültek elő anjou kori edényét.Tiszaföldvár neve először a XV.században fordul elő

ftíI2A*ERDVAR formában LiAETHifttt /Martfű/ pusztával együtt említve .Ebben az időszakban a dunaföldvári bencés apátság jobbágyfaluja a település.Később a Hunyadiak, majd Czibak Imre nagyváradi püspök birtoka lett.l55S*ban II.Ferdinánd Söldváxy Istvánnak és Oharavich Dömének adományozta Tiszaföld várt. A török megszállás idején a 133 évig fennálló szolnoki szandzsák része Földvár.Egy 1574-ből származó defter "Fődváron" 49 házat ée egy templomot; Homokezálláson 16 házat j lílartfün 14 házat vosz számba.